Máriagyűdi ferences rezidencia

Bár a helyi hagyomány a kegytemplom eredetét egészen Szent István király koráig vezeti vissza, csak annyi bizonyos, hogy a Siklós melletti falu a 13. században már a pécsi káptalan birtoka volt. Romos régi templomát 1698-ban a siklósi ladiszlaitus ferencesek foglalták el, és abban egy Kaproncáról hozott Mária-szobrot helyeztek el. Hamarosan megkezdődött a környékbeliek búcsújárása, és a szobor előtt számos csodás imameghallgatás történt. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén, 1704-ben a ferencesek a boszniai provincia eszéki kolostorába menekültek, és a kegyszobrot is magukkal vitték. (Ma is az ottani ferences templomban található). Az új kegyszobrot 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök adományozta a templomnak. A felújított templom mellett 1729-ben a ferencesek elkezdték egy kis rendház (rezidencia) építését. A templomot 1736-ban Batthyány Ádámné Strattmann Eleonóra, mint kegyúr a siklósi plébániával együtt a ferenceseknek adományozta. 1742-től a régi templomot úgy bővítették, hogy azt az új templom szentélyévé alakították. Ekkoriban kezdték el lejegyezni kegyhelyhez kapcsolódó csodás eseményeket is. ■ Amikor II. József rendeletileg szabályozta a koldulórendi kolostorokat, 1789-ben a gyűdi rendházat megszüntetésre ítélte, de a búcsújárás nem szűnt meg, és továbbra is a siklósi ferencesek pasztorálták a templomot, amelyet 1805-ben VII. Pius pápa búcsúkiváltságokkal látott el. Gyűd 1809-től önálló plébániává vált, amelyet 1829-ig Tóth István egyházmegyés plébános vezetett, majd Szcitovszky János pécsi püspök 1846-ban újra felállította a rendházat, a templomot pedig kegyhellyé nyilvánította. ■ A magyarországi ferences rendtartományok 1900. évi átszervezése során a ladiszlaita provinciától a kapisztrána vette át. A templom mellett 1927-ben Immaculata-szobrot, 1937/38-ban szabadtéri oltárt állítottak. A ferencesek gondozásában világi harmadrend, Rózsafüzér Társulat, valamint Leány- és Legényegylet működött. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi fölszámolása során 1950. jún. 9/10-én a ferenceseket a kecskeméti piarista rendházba deportálták, rendházukat államosították, ám a kegyhely továbbra népszerű maradt. A kegytemplomnak 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott. A kolostort zarándokszállásként használják. ■ (Szuly Rita, 2025)