A boszniai rendtartomány ferencesei a török hódoltság időszakában Dunaföldváron is gondoskodtak az ottani délszláv katolikusok lelki gondozásáról. A településen 1700-tól folyamatos volt a ferences jelenlét. Az egyetlen adminisztrátorhoz hamarosan további rendtagok csatlakoztak, és 1724-ben már hat ferences élt a városban. 1737-ban a földesúr, Joseph von Hessen-Darmstadt augsburgi püspök, egyben földvári apát saját uradalmi házát, amely amúgy is szűkös volt, és az apátsági templomtól is távol esett, elcserélte a ferencesek rendházával, hogy az apáti rezidenciát építsék át ferences templommá és rendházzá. A templom 1750-ben készült el Szent Anna tiszteletére, de tornyát csak 1789-ben fejezték be. A kolostor épülete 1770-ig épült. A dunaföldvári ferencesek látták el a Fejér megyei Baracs község lelkészségét 1924-ig, majd helyette saját templomuk lett önálló plébánia központja, Dunaföldvár-Külváros néven. A második világháborúban megsérült a templom teteje és orgonája, a rendház berendezése pedig nagyrészt megsemmisült. Utóbbi bővítése 1946-ban kezdődött, de nagyobb részét szentszéki engedéllyel a kórház részére engedték át. A ferencesek a rendszeres hitoktatás mellett harmadrendet, oltáregyesületet, Kordás Társulatot, valamint cserkészcsapatot vezettek. ■ A magyarországi rendházak 1950. évi feloszlatása során a rendházat államosították. Épületében 1952-ben állami gimnázium nyílt (1956-tól Magyar László Gimnázium néven), amely ma is ott működik. A plébánián azonban még hosszú ideig ferencesek működtek, mint egyházmegyés papok. ■ (Szuly Rita, 2025)
Prézesek: Virág Venantius <1925>; Fehér Péter <1927>; Fehér Péter (1928–1929); Forintos Lőrinc (1931); Faragó Fábián (1932–1936); Jugh Miklós (1937–1940); Kincses Károly (1941–1945); Varga Vitalis (1946–1948)
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok