Füleki ferences rendház

A rendházat 1454–1484 között alapították a Perényi család tagjai az obszerváns (később szalvatoriánus) ferencesek számára. Eleinte a szécsényi, majd 1544-től az esztergomi őrséghez tartozott, de miután a füleki vár 1544-ben Bebek Ferenc kezére került, már nem neveztek ki gvardiánt. Ráadásul a vár és a város 1554-től 1593-ig török kézen volt. ■ A ferencesek csak a Bocskai-felkelés után, 1610-ben tértek vissza Fülekre, de templomuk és kolostoruk 1615-ben ismét leégett, így alapjaiból kellett újjáépíteni a Nógrád megyei katolikus nemesség támogatásával. 1657-től Koháry I. István lett Fülek földesura és várkapitánya. Hősi halála után, 1664-től a birtokot és várkapitányságot fia, Koháry II. István vette át. Védelme alatt 1668-tól Füleken működött a szalvatoriána provincia stúdiuma, ahol felváltva tartottak filozófiai és teológiai kurzusokat. Thököly Imre felkelése során Fülek ismét a hadak útjába került. Az egyesült oszmán és kuruc csapatok 1682-ben megostromolták, és elfoglalták. Ekkor a kolostort is lerombolták. A ferencesek 1689-ben visszatértek, de a komolyabb újjáépítés csak az 1710-es években kezdődött Koháry II. István támogatásával, aki a kolostor új alapítója lett. 1717-re lett kész volt a rendház első emelete, 1726-ben pedig megkezdték a templom építését. A torony 1728-ban már állt, de a hajó technikai nehézségek miatt csak 1731-re lett kész. A templomot és a főoltárt csak Koháry István halála (1731) után, 1732-ben szentelte föl Berényi Zsigmond esztergomi segédpüspök. A ferencesek nemcsak a városi plébániát vezették, hanem templomuk a környék vallási életének is központjává vált. A rendház 1727-ben konvent rangjára emelkedett, első gvardiánja Danielszky Lukács volt. ■ A magyarországi ferences provinciák átszervezésekor, 1900-ban a megszűnő szalvatoriána provinciától a kapisztrána provinciához került. ■ A várost 1919-ben Csehszlovákiához csatolták, de 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Ezért a kolostor 1924-től a szlovák szalvatoriána provinciához, illetve 1939-től 1945-ig ismét a kapisztrána provinciához tartozott. ■ 1950-ben a csehszlovák kommunista hatóság államosította. A kolostor épületét 1951 és 1984 között a Füleki Járási (majd Városi) Múzeum foglalta el, de továbbra is Ónody Albert ferences maradt a plébános (1959-ig). Ő akadályozta meg többek között a ferences könyvtár állami begyűjtését és elvitelét. A könyvtár tehát helyben maradt, de a múzeum kezelésébe került. Feldolgozását 2003–2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói végezték el. ■ A kolostort és a plébániát 1990-ben kapta vissza a szlovák ferences közösség. ■ (Koltai András, 2025)