Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
A Kisebb Testvérek Rendjét Assisi Szent Ferenc (1182–1226) alapította, aki megtérése után, Jézus Krisztus követésében mindenét elhagyva a szegénységet választotta. Hamarosan számos követője akadt. III. Ince pápa (1209) szóbelileg jóváhagyta a „testvériség” életmódját, majd 1223-ban III. Honorius pápa (1216–1227) írásban is megerősítette a regulát. Az Úr hamarosan számos követővel ajándékozta meg a közösséget, amely már a 14. században több irányzatra vált szét. Amikor ezeket 1517-ben a X. Leó pápa capitulum generalissimum-ra hívta össze, ott az obszerváns és a reformált irányzatok egyesültek, a konventuálisok pedig végleg különváltak. ■ Csehországban a konventuális ferenceseknek kezdetben közös cseh-lengyel rendtartományuk volt, amelyhez 1343-ban hét kusztódia és 43 kolostor tartozott, azonban ez a szám a huszita háborúk pusztításai miatt jelentősen csökkent. Hat kolostor véglegesen, öt ideiglenesen megszűnt, további hat pedig a ferences rend obszerváns ágához került, amely 1469-ben önálló cseh provinciát hozott létre. ■ 1517-ben a cseh-lengyel konventuális rendtartományból különváltak a lengyel rendházak, a morvaországiakat pedig az osztrák provinciához csatolták (amelytől 1732-ben önállósultak, külön rendtartományként). A reformáció elterjedése miatt a megmaradt csehországi és sziléziai rendházakban is olyan kevés szerzetes maradt, hogy a provinciát 1627-ig nem tartományfőnök, hanem generálisi biztos (commissarius generalis) kormányozta. A létszámot Itáliából érkezetekkel töltötték fel, de 1655-ben III. Ferdinánd császár elrendelte, hogy itáliai szerzetes nem lehet elöljáró, a dologtalanokat pedig utasítsák ki. Azt követően, a katolikus megújulás során a minoriták létszáma is növekedésnek indult. A cseh provincia a 18. században 18 konventből állt, amelyben főként sziléziai származású, német nyelvű szerzetesek éltek. 1734-ben bevezették a tisztségek nemzetiség szerint való felosztását, tehát felváltva sziléziai és cseh provinciálisokat választottak, majd 1754-ben Sziléziában, amely már 1742-től porosz uralom alatt állt, külön a rendtartomány alakult. Végül 1810-ben a porosz kormányzat Sziléziában is feloszlatta a minorita kolostorokat. ■ A megmaradt csehországi rendházakból II. József császár 1784 és 1786 között fölöslegesnek ítélt, és felszámolt nyolcat, majd a kormányzat 1814/1815-ben további kettőt. Így Csehországban három minorita rendház (Prága, Brüx, Krumau) maradt, Morvaországban kettő (Brünn, Iglau) és osztrák Sziléziában kettő (Troppau, Jägerndorf). Ezekből jött létre 1822-ben a Szt. Cirillről és Metódról nevezett cseh-morva-sziléziai rendtartomány, amelynek (az említett három tartománynak megfelelő) három kusztódiájában 43 szerzetes élt. ■ Miután az első világháború után létrejött az önálló Csehszlovákia, ennek területére került a ►Magyarországi Szent Erzsébet Rendtartomány három rendháza (Lőcse, Csütörtökhely, Imreg), amelyeket 1925-ben a ►cseh-morva rendtartományhoz csatoltak, amelynek neve azontúl Szent Cirill és Metódról nevezett Csehszlovákiai Rendtartomány lett. Központja Brünnben volt. A rendtartomány keleti része tovább gyarapodott a strázsai (Stráže pod Tatrami, 1960-tól Poprád város része) redemptorista kolostor átvételével. Amikor az első bécsi döntés értelmében 1938-ban Imreg (Brehov) ismét Magyarország része lett, az ottani rendházat a szentszéki Szerzetesi Kongregáció visszacsatolta a ►magyar rendtartományhoz. Azonban amikor 1944/1945-ben visszaálltak a korábbi határok, a renden belül is visszaállt a korábbi állapot. ■ A csehszlovák kommunista hatóságok 1950. április 13/14-én, a „Barbár éjszaka” (Barbarská noc) során a többi szerzetessel együtt a minoritákat is gyűjtőkolostorba, a börtönné alakított podolini piarista rendházba internálták, épületeiket államosították. Miután elengedték őket, egyházmegyés lelkipásztorként vagy világi állásokban működtek. ■ A rendtartomány élete a kommunista rendszer 1990. évi bukása indult meg ismét. A szlovák rendházakba, az ottani rendtagok csökkenő létszáma miatt a krakkói tartományból érkeztek testvérek. Segítségükkel 1997-ben a minoriták letelepedtek a Pozsonyhoz tartozó Károlyfaluban (Karlova Ves) is, ahol 2000–2002 között új templom épült Assisi Szent Ferenc tiszteletére. ■ 2003-ban a rendtartomány két részre vált. Az immár csehországinak nevezett Szent Cirill és Metód rendtartomány mellett létrejött az önálló ►szlovákiai kusztódia, amelyet Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásáról neveztek el. ■ (Koltai András, 2025)
Assisi Szt. Ferenc Jézus Krisztus követésében mindenét elhagyva, a szegénységet választotta „úrnőjének, jegyesének”, „Isten komédiása” akart lenni. Az evangéliumot „sine glossa – magyarázat nélkül” akarta élni, s ezt kérte követőitől is: „éljenek engedelmességben, tisztaságban és tulajdon nélkül, és kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus tanítását és nyomdokait” (Meg nem erősített regula, 1221). A ferences élet alapelemei az „imádság és áhítat”, a testvéri élet, a szegénység, a „kicsinység”, a szolidaritás, valamint az evangelizáció. Szent Ferenc minél közelebb akart kerülni Jézushoz, soha nem szűnt meg szemlélni az Üdvözítőt, ezért jelentek meg kezén és lábán a szent sebhelyek, és ezért állította föl Greccióban az első betlehemet. Rendtársai ezért indultak a Szentföldre, és ezért terjesztették el a keresztjárás szokását. Evangelizációs feladataikat mindig is tágan értelmezték. Kezdettől hozzátartozott a lelkipásztorkodás, a szentségek kiszolgáltatása (plébániákon és missziókban egyaránt), a különleges ájtatosságok, a női és világi társulatok alapítása és vezetése; az oktatás és nevelés az iskolarendszer minden szintjén; a gyógyító és szociális tevékenység (ispotályok, gyógyszertárak fenntartása), és kulturális feladatok ellátása.
[Kézikönyvek:] Karcsú 1867, II, 53-85. – Tóth Mike 1904, 58-61. – Žák 1911, 181-189. – Balanyi 1923, 207–230. – Holzapfel 1909, 589-608. – Heimbucher 1933-1934, I, 656-814. – LthK 1957–1967, VII, 431-433 (H. Rohrmeier). – DIP 1974–2003, III, 2-94. – Puskely 1998, II, 819-822. – MKLex 1993–2014, VII, 181 („Konventuális Ferences Minorita Rend”). – MaMűL 2003–2014, III, 80 (Szántó Konrád OFM). – [Könyvek, tanulmányok:] Buben 2002-2012, III/1, 163-225.
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok