Titulus
Szent József; Gonzaga Szent Alajos
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1920
Megszűnés/államosítás éve
1950
Cím
Szeged, Kálvária utca/sugárút 1.; Kálvária utca 39./ Kálvária sugárút 41–45.
Története

A Csehszlovákiához csatolt Nagyszombatból 1920 nyarán a magyar jezsuita provincia noviciátusa Szegedre költözött, de a várostól kapott épület (Madách utca 17.) szűk mérete és rossz állapota miatt az elöljárók fontolóra vették, hogy inkább másik városba költöznek. 1921 januárjában a szegedi katolikus egyházközség felajánlotta, hogy átengedi a rendnek a székházát, az egykori Délvidéki Konviktus épületét (Kálvária utca 1.). A házat a Jézus Társasága megvásárolta a tulajdonosoktól, Várhelyi József préposttól és a Peidl családtól. Lakói 1921 nyarán a Kalocsáról érkező rendi filozófushallgatók és tanáraik lettek. ■ A közösség kollégiumi státust kapott. Elsődleges célja a rendi utánpótlásképzés volt, de az atyák megtelepedésüktől fogva pasztoráltak is, főként a szegény munkások és napszámosok lakta Rókus városrészben. Hittant tanítottak a fiatal gyári munkásoknak és kijártak a tanyákra misézni, katekizmust tanítani. Az iparostanoncok számára a Kálvária utcai rendházban egy társasjátékokkal felszerelt társalgót rendeztek be. Bús Jakab támogatta a hölgyek karitatív célú Szent József-akcióit, másik szívügye pedig a Mária-kongregációk létrehozása volt. A skolasztikusok (rendi növendékek) a Szívgárdák megszervezéséből és irányításából vették ki a részüket, játékkal, énekkel egybekötött hitbuzgalmi foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek. A páterek a rendház működésével kapcsolatos feladatokat látták el, pasztoráltak, vezették a kongregációkat és tanították a skolasztikusokat, a laikus testvérek bevásároltak, mostak, főztek, szereltek. A Társaság fontos szerepet töltött be mind a szegedi társadalom, mind az egyházmegye életében. A helyi Actio Catholica összefogó szervezete a jezsuiták által működtetett Anyaszentegyházat Védő Egyesület, karitatív szerve a Szent József-akció lett, a KALOT pedig az AC ifjúsági mozgalmaként működött. 1930-ban a püspök a szegedi jezsuitákra bízta az új egyházmegyeközi szeminárium nevelői és oktatói feladatait is. ■ A pátereknek kezdetben még nem volt templomuk, csak egy nyilvános kápolnájuk a Kálvária utcai épületben, amelyet beköltözésük után, másfél hónap alatt alakítottak ki a laikus testvérek kétkezi munkájával, a hívek adakozásából és a városi tanács által megszavazott tízezer koronából. A jezsuita közösség fejlődése miatt a szegedi rendházat az 1920-as évek végére bővíteni és korszerűsíteni kellett, ekkor húzták fel a második emeletet, és ugyanekkor alakult meg a Jezsuita Templomegyesület, hogy pénzt gyűjtsön templomépítésre. A Szent József-templom 1933-ra készült el, de igen hamar szűknek bizonyult. 1936-ban elkezdték a bővítését, a gyóntatófolyosót bekapcsolták a liturgikus térbe és oratóriumot építettek. ■ Eközben a rendtartomány 1935-ben megvásárolta a Kauffmann testvérek telkét és házát, valamint tönkrement fatelepét a Kálvária utca külső részén (37–39. sz.). Itt a lakható részeken néhány évig a provincia ún. terciaprobációs háza működött, majd 1939-ben új rendház építésébe kezdtek. Az elkészült korszerű, háromszintes házba, amelyben tágas szobák, tantermek, könyvtár, házikápolna, nagy ebédlő, konyha, szabóműhely, raktárak és lift is volt, a rendi teológushallgatók, a tanáraik és a segítőtestvérek 1940-ben költöztek be. Az új kollegium Szent Alajos nevét kapta (Aloysianum) és 1941-ben „collegium maximum” rangra emelkedett (Collegium Maximum Nostrorum Sancti Aloysii). ■ Ugyanakkor a rendi növendékeket nem tanító, elsősorban lelkipásztorkodó atyák és a szegedi egyetemen világi tanulmányokat folytató rendtagok új lakóhelye a Szent József-templom mögötti ház lett (a régi rendházat pedig egyházi célokra bérbe adták). A két házban élt a rendtartomány legnagyobb közössége (1945 év végén például a növendékekkel együtt 92 rendtag). ■ A kommunista hatalomátvétel 1948-tól derékba törte a Társaság szegedi történetét. 1948 őszén erőszakkal iparostanoncok költöztek az Aloysianum alsó két szintjére, és folyamatos konfliktusokkal ellehetetlenítették az épületben lakók szerzetesi életét. Eközben a magyar provincia tanuló rendtagjainak nagy része a római rendi vezetőség ajánlására 1948/1949 folyamán külföldre távozott, hogy lehetőségük legyen befejezni a jezsuita képzésüket. A Szegeden maradt rendtagok az 1950-es feloszlatásig elsősorban lelkipásztori és papnevelési feladatokat láttak el. Miután 1950. május 22-én a zugligeti noviciátus épületét (Manréza) államosították, a novíciusok és elöljáróik a szegedi rendházba költöztek. Néhány hét múlva, jún. 9/10-én onnan deportálták őket a mezőkövesdi jezsuita rendházba és a jászberényi ferences kolostorba. A szemináriumi oktatást viszont a rend tagjai az államosítás és a szerzetesrendek működési engedélyének megvonása után is folytatták az 1950/1951-es tanévben. ■ A kommunista diktatúra megszűntekor, 1989-ben a jezsuiták visszajöttek Szegedre, és visszakapták a Szent József-templomot a mögötte álló épülettel, amely Bús páter rendházként működik. Az egykori Szent Alajos Kollégiumban a Csongrád-Csanád Vármegyei Földhivatal, a Szent József rendházban a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara működik. ■ (Szokol Réka, 2025)

Archontológia

Rektorok: Jablonkay Gábor (1923–1926); Bíró Ferenc (1926–1927); Lányi Ede (1928–1935); Müller Lajos (1935–1940); Borbély István (1940–1943); Fábry Antal (1947–1949). Vicerektorok: Bús Jakab (1921–1923); Elsasser Gyula (1927–1928); Németh Béla (1943–1947); Lányi Ede (1949–1950)

Bibliográfia
Reizner János: Szeged története. Szeged, 1899. 279–282. – Provinciánk Hírei 1923–1940 közötti számai. – Szegedi Napló, Szegedi Új Nemzedék, Szegedi Híradó, Szegedi Friss Újság korabeli lapszámai. – Illés Albert: Rövid vázlatos beszámoló a Szent József templom történetéről, in Provinciánk Hírei 1995:40, 29–33. – Péter László: A jezsuiták Szegeden, in Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1997, 9–22. – Ádám János: Nomen est omen: A jezsuiták szegedi Kálvária sugárút 1. ingatlanának kálváriája, in Egyházfórum 16(2002):1. 22–25. – Szokol Réka: A Társaság nyomában az Alföldön: Szeged (1919–1950), in Jezsuiták nyomában 2025, 192-201.
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–1989

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Szeged 1920 1950

Az intézményt befogadó rendtartományok

Rendtartomány Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya 1920 1950