Pécs–belvárosi pálos kolostor

A pálosok történetében Pécs különleges jelentőségű hely: a város tágabb környezetéhez kötődik a rendi emlékezetben elsőként számon tartott Jakab-hegyi kolostor, amelyben a virágzó rendi életnek az oszmán hódítás vetett véget, a szerzetesek 1543-ban menekültek el a Jakab-hegyről. ■ A visszahódító háborúk után 1694-ben, Radanay Mátyás Ignác pécsi püspök kérésére érkeztek az első pálosok a városba. Egykori kolostoruk birtokát hiába próbálták visszaszerezni, azt I. Lipót király 1703-ban a pécsi székeskáptalannak adományozta. Ezért megszerezték a Budai kapu közelében álló el-Hadzsi Hüszejn-dzsámit és annak környékét, amelyet az oszmán uralom 1686. évi megszűnte után egy ideig a szerbek használtak, valamint az Ürög fölött fekvő Szentkutat az ott álló romos templommal, amely zarándoklatok színhelye volt. A zarándokok lelki gondozását a pécsi kolostor egyik tagja látta el. Az 1704. évi rácdúlás által megszakított kezdet után a pálosok 1712-ben tértek vissza Pécsre. A rezidencia kezdetben négy fővel működött, és 1736-ban emelkedett perjelség rangjára. A gyarapodó közösség Berényi Zsigmond püspök támogatásával 1741-ben új, barokk templom építésébe kezdett a Király utca és a Lyceum utca sarkán. Felszentelésére 1756-ban, a mellette álló új kolostorépület felhúzására 1757 és 1760 között került sor, de az építkezések 1776-ig tartottak. A rend tagjai vezető szerepet játszottak a város hitbuzgalmi társulataiban, a magyar és a német híveket két vasárnapi és két ünnepi pálos hitszónok szolgálta. Huzamosabb ideig Pécsett működött a rend tudós szerzetesei közül Ányos Pál, Táncz Menyhért, Virág Benedek, Kreskay Imre és Alexovics Vazul. A képzett rendtagok a rendi növendékek teológiai képzését szolgáló intézményben tanítottak (theologia speculativa), amely 1767-től 1784-ig Pécsett működött. Városi tevékenységük mellett a pálosok missziós jelleggel, az Ürög melletti Szentkút kegyhelyét is gondozásukba vették. A pécsi pálosok négy évtizedes töretlen fejlődését 1780-ban rendtársuk, Eszterházy Pál pécsi püspöki kinevezése koronázta meg. A pécsi egyházmegye területén élő szerzeteseket rögzítő névjegyzék szerint 1782-ben 22 pálos (köztük 11 teológus növendék) szolgált Pécsett és Szentkúton. A kolostort azonban II. József 1786-ban feloszlatta. Ekkor a rendtagok jegyzékében 17 pécsi pálos szerepelt. A feloszlatott rend tagjai közül 18-an a pécsi egyházmegyében vállaltak lelkipásztori munkát. ■ Pécsi templomuk évtizedekig üresen állt, majd 1835-ban Szepessy Ignác püspök megvásárolta az általa három évvel korábban alapított joglíceum számára, amelyben egyházmegyés papok és ciszterci szerzetesek tanítottak. Erre utal a szomszédos Lyceum utca és a „Lyceum-templom” elnevezése. A templomot 1997 óta újra a mecsekoldali kolostorban élő pálosok látják el. ■ (Bánkúti Gábor, 2025)