Titulus
Szent Kereszt
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1731
Megszűnés/államosítás éve
1950
Története

A ferences rendház első említése 1731-ből való, de már korábban, 1697-ben és 1703-ban is Nagyatád adott otthont a rácok illetve a kurucok elől menekülő segesdi ladiszlaitus ferenceseknek. A rendház alapítása Czindery Ignác Ferenc (†1768) földesúr nevéhez köthető, aki 1731-ben ladiszlaita ferenceseket hívott birtokára, Acsády Ignác veszprémi püspök engedélyével, aki plébániát alapított számukra kilenc filiával. Fából templomot építettek, Szent Kereszt tiszteletére, amelyet Vuchetich István, a zágrábi egyházmegye vizitátora áldott meg 1731. aug. 10-én. A ferencesek lakóhelye egy szobából, kamrából és konyhából álló zsúptetős ház volt, korábban az uradalmi kondás lakott benne, de 1733-ban az alapító téglából épített számukra nagyobb rendházat. A véglegesnek szánt kolostor keleti szárnya 1751-ben épült, a nyugati pedig 1761-ben. Ekkor kezdődött meg Kamenyák Gergóniusz vezetése (1759–1766) alatt a ferencesek által gyűjtött adományokból a templom építése is, amely igen lassan haladt. Az alapító és családja ugyanis a költségeknek csak töredékét fizette. A főoltár 1785-ben, a torony pedig csak 1844-ben készült el. 1802-ben a kolostorban ispotály és patika működött. A ferences harmadik rend is jelen volt a város életében. ■ A ferences provinciák 1900. évi átszervezése során a kolostort a Szt. László Provinciától a Szűz Mária Provinciához csatolták. ■ A II. világháború során, 1944 decemberétől 1945 márciusáig Nagyatád a frontvonalban állt, a templom számos találatot kapott, tornyát pedig a kivonuló németek úgy robbantották föl, hogy a templom mennyezetét is bedöntötték. Emiatt Hajnal Zénó házfőnök híveivel együtt Martincsevics Pál gyékényesi plébániájára menekült, de 1945. április 1-én a szovjet csapatok elrendelték Gyékényes kiürítését. A menetelés közben a falu határánál egy katona, látva a két pap egyházi viseletét, lelőtte őket. A háború után a rendházat és templomot hősies munkával már 1946 végére használhatóvá tették, tornyának újjáépítését pedig 1950-re fejezték be. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi fölszámolása során, 1950. jún. 9/10-én a kommunista rendőrség a ferenceseket a jászberényi ferences kolostorba deportálta, majd a rendházat államosította. A kolostorban szükséglakásokat alakítottak ki, majd napköziotthon konyhája, később a Park Hotel szállodája és borozója lett. 1992 óta a nagyatádi plébánia használatában áll. ■ (Rácz Piusz, 2024)

Archontológia

Prézesek (elöljárók): Horváth Domonkos (1916–1921); Börzsey Tivadar (1921–1926); Gulyás Gellért (1926–1933); Kovács Kalliszt (1933–1937); Kocsis Ödön (1937–1940); Hajnal Zénó (1940–1945†). – Gvardián: Ambrus Máté (1945–1950)

Bibliográfia
Szabó 1921, 203. – SchemProvMarOFM 1949, 52-53. – Kálmán 2000, 177-194. – Takács–Pfeiffer 2001, I, 187–200. – Rácz 2004, 129-130.
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–2065
Név
Nagyatádi ferences rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Nagyatád 1731 1950

Az intézményt befogadó rendtartományok

DMappák