Budapest–Hűvösvölgyi ferences szentföldi bizottság (Magyar Szentföld)

Majsai Mór ferences szerzetes elképzelése szerint a budai Hűvösvölgyben épült volna meg a jeruzsálemi Megváltás Temploma és más szentföldi zarándokhelyek pontos másolata, hogy azok a szegényebb hívek számára is elérhető közelségbe kerüljenek. Az 1936-ban megvásárolt hűvösvölgyi telken még abban az évben rendház és kápolna épült, és lelkipásztori munka kezdődött. Ferences harmadrend és Ferences Ifjúsági Leánymozgalom indult. A Belügyminisztérium 1939-ben a hűvösvölgyi ferencesek kezelésébe adta a Heinrich-Tömöry alapítványt a velük szomszédos telekkel (Heinrich István u. 1.), együtt, azzal a feltétellel, hogy árvaházat tartsanak fönn. A Páduai Szent Antal Árvaház 1939 októberében nyílt meg. A Magyar Szentföld templomának terveit Molnár Farkas (1897–1945) készítette, modern stílusban, bizánci elemekkel. Az ellipszis alakú templomtér köré huszonegy kápolnát terveztek Jézus élete és a megváltástörténet egyes helyszíneinek bemutatására. Az építkezés 1940-ben kezdődött adományokból. Bár Molnár Farkas 1945 januárjában (a házát ért bombatalálatban) elhunyt, 1946-ig kilenc jobb oldali kápolna készült el, majd 1949-ig a templomtér falai. Ekkor azonban, a közvetlenül a kupola betonozása előtt, az építkezés megállt. A lelkipásztori munka egy ideig még tovább folyt a magyarországi szerzetesrendek 1950. évi felszámolása után is. ■ 1951. május 7-én azonban a kommunista államhatalom az épületeket lefoglalta, és a ferenceseket elhurcolta. Mindannyian hónapok vagy évek múlva szabadultak. A torzóban maradt templomot raktárként, műhelyként, csomagolóüzemként, koncerthelyszínként próbálták hasznosítani, majd 1975-ben Budapest Főváros Levéltára vette használatba raktárként. A levéltár 2005-ben elköltözött, és 2013 óta az épület ismét a ferences rend tulajdona. ■ (Szuly Rita–Koltai András, 2025)