Kassai Béke Királynője (II.) ferences rendház

A kassai magyar katolikus hívek számára Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök (1906–1925) új plébániatemplomot akart építtetni székvárosa déli részén (a későbbi Juh városrészben), de tervét csak halála után, az ő emlékére valósította meg Tost Barnabás kassai plébános (1918–1945). A költségeket közakadozásból teremtették elő, amely 1938-ra tette lehetővé az építkezés megkezdését, amikor Kassa ismét Magyarország része lett. A telket a város adta az Irgalmasság (később Fischer-Colbrie Ágoston) utcában, a tervezést az egyházközség pedig Klein Sándor építészre bízta, aki az olasz modernizmus szellemiségét tükröző (a budapest-pasaréti ferences templomhoz hasonló) templomot tervezett, amelynek lelkipásztori ellátását a Kapisztrán Szent János ferences rendtartományra bízták. Az elkészült Béke Királynője-templomot 1939. december 17-én Madarász István kassai püspök szentelte fel, majd 1940-től önálló plébánia központja lett. A rendházat 1945-ben, amikor Kassát ismét Csehszlovákiához csatolták, a szlovák szalvatoriána rendtartomány vette át. A rendház 1950. évi államosítása után a plébániát 1954-ig továbbra is ferences plébánosok vezették, majd helyüket egyházmegyés papok vették át. ■ (Koltai András, 2025).