Titulus
Szent Kereszt
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1683
Megszűnés/államosítás éve
1787
Cím
Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky u. 44.
Története

Esztergom 1683. évi visszafoglalásakor Lotharingiai Károly, a keresztény hadsereg fővezére az esztergomi Vízivárosban telket adott és élelmiszer-ellátást rendelt azoknak a mariánus ferenceseknek, akik seregében és a helyőrségnél tábori lelkészként működtek. Eleinte a komáromi kolostorhoz tartoztak. Első templomukat és házukat két év alatt, katonai segítséggel építették fel Szent Kereszt tiszteletére. A közösség ekkor önállósult, első gvardiánja Guzmann Dániel volt. Telkük tulajdonjogát 1690-ben adta át a rend számára Werlein János István kamarai inspektor. Amikor Rákóczi Ferenc kuruc hadserege 1706-ban elfoglalta Esztergomot, majd a császári katonák visszafoglalták, a ferencesek háza is leégett, tönkrement, de 1707 és 1715 között Franz Ferdinand von Kuckländer várparancsnok segítségével helyreállították. A kolostor Kis-Duna felé eső szárnya 1727-re készült el, akkor önálló konventi rangot kapott. Ezt követően, 1727 és 1750 között készült el a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templom. ■ A kolostort II. József császár szükségtelennek találta (mivel egy városban csak egy koldulórendi kolostort tartott megengedhetőnek), és 1787-ben feloszlatta. A templom oltárait és berendezését a csolnoki közalapítványi uradalom templomaiban helyezték el, a főoltár a tokodi plébániatemplomba került. A templomot a katonai élelemház használta magtárként, a kolostort a Colloredo-Mansfeld ezred katonai iskolája vette használatba. A katonaságtól 1819-ben Rudnay Sándor érsek vásárolta meg. Utódja, Kopácsy József megkezdte kibővítését, de azt csak Scitovszky János érsek fejezte be, aki 1850-ben Nagyszombatból ide költöztette az érseki szemináriumot. Amikor 1865-ben elkészült a szeminárium saját esztergomi épülete a Várhegy másik oldalán, az érsek a régi ferences kolostort és templomot a szatmári irgalmas nővéreknek adta, hogy lányiskolát indítsanak. A szerzetesrendek 1950. évi feloszlatása során a „Zárda” államosításra került, majd 1953-tól ismét a saját épületéből kilakoltatott főegyházmegyei szeminárium működött benne, egészen 1996-ig, amikor a nővérek visszakapták. ■ (Koltai András, 2025)

Bibliográfia
Nyűrő 1850, II, 598. – Balázsovits 1869, 178-179. – Szabó 1921, 249-250. – Karácsonyi 1923–1924 I, 161-162. – Virágh Raymund: Szent Ferenc fiai Esztergomban, in Esztergom Évlapjai 3(1927):1, 97-105: 101-102. – Prokopp Gyula: Az esztergomi Víziváros, in Művészettörténeti Értesítő 28(1979):2, 85-99: 88-95. – Rácz 2004, 116.
Név
Esztergom-vízivárosi ferences rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Esztergom 1683 1787

Az intézményt befogadó rendtartományok

Rendtartomány Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány 1683 1787

DMappák