Venyim pusztán, amely a zirci apátság mezőföldi uradalmához tartozott, 1773-ban felépült egy tágas, emeletes ház a zirci apátság ottani jószágkormányzója és számvevője részére. 1784-től 1788-ig lelkészség működött Nagyvenyimben, de a karácsonyszállásiak kérésére a Helytartótanács úgy döntött, hogy a templom inkább Előszállás-Újmajorban (később Hercegfalva, 1951-től Mezőfalva) épüljön meg. Amint ez 1787-ben elkészült, az lett az uradalom északi felének lelkipásztori központja. Onnan látták el a nagyvenyimi hívek lelki gondozását is. A nagyvenyimi „kastélyban” ezután csak rövidebb időszakokban lakott ciszterci, aki gazdasági ügyekkel volt megbízva. ■ Nagyvenyim 1947-ben lett önálló község. Temploma 1944-ben épült fel Nagyboldogasszony tiszteletére, és 1945-ben kapott plébániát, amit ciszterciek láttak el, köztük Dolmány Vendel, Hercegfalva szülötte, aki 1951-től 1988-ig volt a község plébánosa. Lelkipásztori munkája mély nyomot hagyott a község életében. Állandó gondja volt a templom és a kastély karbantartása és szépítése. ■ 1988-ban, még a kommunista diktatúra alatt, de az országos rendszerváltást megelőzően a ciszterci rend engedélyt kapott, hogy Nagyvenyimben noviciátust indítson. Ennek előkészítésére október végén érkeztek oda Égi Konrád és Bán Elizeus atyák. A kastélyt tanulmányi ház céljára alakították át, és rendezték be. 1989-ben Köveshegyi Rajnald teológiai tanár is odaköltözött, és ősszel négy novícius kezdte meg az újoncévet. 1993 októberétől a novíciusok, majd a teológusok is Zircen kaptak elhelyezést. A rend újrakezdése mégis Nagyvenyimhez fűződik. ■ (Hervay Levente, 2005)
Elöljáró: Égi Konrád (1988–1992)
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok