Szent Lipót Osztrák Ferences Rendtartomány

A Kisebb Testvérek Rendjét Assisi Szent Ferenc (1182–1226) alapította, aki megtérése után, Jézus Krisztus követésében mindenét elhagyva a szegénységet választotta. Hamarosan számos követője akadt. III. Ince pápa (1209) szóbelileg jóváhagyta a „testvériség” életmódját, majd 1223-ban III. Honorius pápa (1216–1227) írásban is megerősítette a regulát. Az Úr hamarosan számos követővel ajándékozta meg a közösséget, ezért az 1217 pünkösdjén tartott káptalanon elhatározták, hogy Az evangéliumot Szent Ferenc példája szerint Itálián kívül is hirdetik. ■ Ausztriában a 13. századtól a rendnek több ágazata és rendtartománya működött. Miután 1897-ben XIII. Leó pápa egyesítette a rend reformált ágait (obszervánsok, reformáltak, sarutlanok, rekollektusok), 1900-ban sor került az ausztriai ferences provinciák átszervezésére. Ennek során három provincia maradt, amelyek közül a nyugati rendházakat a tiroli Szent Lipót, a keletieket a ►Szent Bernardin, a délkeletieket pedig a krajnai Szent Kereszt provincia egyesítette. Az első világháború utáni határváltozások miatt az első kettő maradt Ausztria határain belül. (A harmadik 1919-ben elvesztette görzi és isztriai kolostorait, illetve fölvette a Szlovéniai Szt. Kereszt Rendtartomány nevet.) A tiroli rendtartományból 1927-ben kiváltak a dél-tiroli (Olaszországhoz csatolt) rendházak, majd 2001-ben a rendtartomány ismét egyesült, és akkor Szent Lipót helyett Boldog Engelbert Kollandot választotta patrónusának. ■ Az újabb rendi irányelvek szerint azonban a ferenceseknek törekedniük kell arra, hogy egy országban egyetlen jogi egységet alkossanak. Ezért 2007 októberében a Boldog Engelbert Kolland rendtartomány összeolvadt a Szt. Bernardin rendtartománnyal, és így létrejött a Szt. Lipót Osztrák Ferences Rendtartomány, amely Ausztria és Dél-Tirol minden ferencesét egyesíti. Az új tartományfőnök székhelye a salzburgi rendház lett. ■ (Koltai András, 2025)