Miskolci sarutlan kármelita rezidencia

A külvárosokban megtelepedett munkásság evangelizációja a két világháború közti időszak hangsúlyos egyházi feladata volt. Így merült fel egy újabb miskolci plébánia létesítésének igénye is a vasgyári térségben. Az egyházközség 1942-ben kolostor céljaira megvásárolta a Felsővárosban, a Szinva patak partján található egykori Guttmann szövőüzem egyik üres épületét, melynek földszintjén kápolnát, emeleti részén pedig a rendházat rendezték be. Az első sarutlan kármeliták 1942. nov. 7-én érkeztek meg a városba vonattal, másnap szentelte fel az ideiglenes épületet Pálvölgyi Ignác tartományfőnök és Mikes Lajos, Miskolc-Mindszenti plébános. Még aznap megalapították Fekete Jenő győri perjel elnökletével a harmadrendet. Alig egy évvel a kápolna avatása után elkészült a templom is, szentelését 1943. okt. 17-én Kriston Endre egri püspök végezte, miután egy nappal korábban Warga Paskál házfőnök megáldotta a templom Győrből érkező harangját. ■ Az eredeti tervek értelmében a rend végleges, kéttornyú temploma és rendháza a Győri kapu felső végén, a Zoltán utca és Gyula utca között épült volna fel. 1947-ben a rend meg is kapta a területet, majd 1948-ban az építkezés is elindult. A szerzetesrendek 1950. évi felszámolása következtében azonban ez már nem valósult meg, a megszerzett telken bérházak épültek fel. ■ 1950 után a kármelita lelkiség egyedüli őrzője a városban a harmadrend maradt. Amikor 1989-re a Szinva-parti rendházi épületnek is leromlott az állapota, életveszélyessé vált, az 1991-ben újraalakult harmadrend 1992-ben alapítványt szervezett a rendház megmentésére, melynek segítségével 1993-ban felújították az épületet, majd 1996-ban a templomot is. Az épület ekkor már a miskolc-diósgyőri görögkatolikus parókia használatában állt, majd 2021 nyarán a rend eladta az egykori kolostort és templomot a miskolci görögkatolikus egyházmegyének, amely kormánytámogatással végezte el külső és belső felújítását. ■ (Fischer Gergely János, 2024)