Siklósi ferences rendház

Az ágostonos kanonokok valószínűleg 1543-ban hagyták el siklósi prépostságukat, amikor az oszmán hadsereg elfoglalta a várost. Ekkor a gótikus Szent Anna templomot mecsetté alakították. A török hódoltság idején megfordultak a városban misszionáriusként a bosnyák ferencesek, tartósan letelepedni azonban nem tudtak. 1688-ban a ladiszlaitus ferencesek foglalták el az ágostonos kolostor és templom (majd mecset) romjait, amelyet I. Lipót király is nekik adományozott. A templomot az egykori bencés apátság emlékére a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Kezdettől fogva ők vezették a város plébániáját, melyhez számos filia tartozott. 1704. március 24–25-én, a baranyai rácdúlás idején a megvadult szerbek tömegesen gyilkolták le a város katolikus lakosait, köztük Horvát Domonkos és Czvetkovics Lajos ferenceseket is. Ezután a visszatérő ferencesek a középkori épületeket jelentősen átalakították. A templom szentélyének északi falán nagyméretű ablakot nyitottak, padlója alá kriptát építettek. A templom 1721 és 1755 között nagyobb átépítésen esett át. A hajó észak-nyugati sarkában álló tornyot és az oldalkápolnát 1751–1755 között emelték. Kibővítették a földszintes kolostort is. A lemeszelt freskókat csak 1985-ben, falkutatások alkalmával fedezték fel, a feltárás kisebb megszakításokkal 1995-ig tartott. ■ A magyarországi ferences rendtartományok 1900. évi átszervezése során a rendházat a ladiszlaita provinciától a kapisztrána provincia vette át. A 20. század során a ferencesek gondozásában harmadrend, oltáregyesület, Rózsafüzér Társulat, Mária-kongregációk, kordás társulat és cserkészcsapat is működött. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi fölszámolása során 1950. jún. 9/10-én a ferenceseket a kecskeméti piarista rendházba deportálták, az államosított rendházban 1969-től fiatal kerámia-művészek rendeztek be alkotótelepet (szimpoziumot), majd hosszú felújítás után 1984-től hivatalosan is létrejött a Siklósi Kerámia Alkotóház. ■ (Szuly Rita, 2025)