Bajai ferences rendház

A török hódoltság végével, 1688-ban a boszniai Olovó kolostorából érkeztek a városba a ferencesek, akik először a mecsetté alakított középkori templomot vették birtokukba, kijavították, és rendházat építettek mellé. Az első rendházat 1708-ban a kurucok felégették, majd 1722–1724 között újjáépült. A templom helyén emelt új Szent Antal templom szentélyének alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek tette le, a templom hajója 1736–1756 között, a szentély diadalíve 1764-ben készült el. A templom homlokzatának déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. Az 1740-ből származó Mater Dolorosa szobor a templom oldalában, a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható. A ferences rend működtette ingyenesen a város elemi iskolai szintű oktatását, 1757-től pedig a középszintű oktatásban is részt vettek, ekkortól került ferences fenntartásba a bajai kisgimnázium. Az 1840. májusi tűzvészben a rendház és a templom is megsérült. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi fölszámolása során 1950. jún. 9/10-én a ferenceseket a Debrecen-csapókerti ferences rendházba deportálták, a hátrahagyott tárgyak nagy része eltűnt vagy elpusztult, kis része bekerült a múzeumba. A kolostor 6200 kötetes könyvtárában ősnyomtatványok és könyvészeti ritkaságok is voltak, amelyek legnagyobb része az Ady Endre Városi Könyvtárba került. A kolostort államosították, majd lakásokat alakítottak ki benne. ■ (Szuly Rita, 2025)