Szécsényi ferences rendház

A ferences kolostor alapítására 1332-ben kapott pápai engedélyt Szécsényi Tamás erdélyi vajda. A templomot 1334-ben Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Az épületegyüttes a 15. században több esetben is kárt szenvedett, 1451-ben tűzvész miatt, 1458 és 1460 között pedig a huszitákkal való harcokban. Ország Mihály nádor újjáépíttette a kolostort, és 1467-ben pápai engedéllyel a rend obszerváns ágának adta, akik 1477-ben itt tartották tartományi káptalanjukat. A ferences jelenlét 1544-ig, az első török betörésig tartott. 1552 és 1593 között Szécsény török kézen volt, 1605-től pedig a ferences templomot az evangélikusok foglalták el. A ferencesek 1610-ben visszakapták templomukat, de 1663-ban ismét menekülniük kellett a várost elfoglaló török hadak elől. ■ A rend 1689-ben létesített ismét rendházat, mely kezdetben rezidencia, 1697-től konvent volt. A romos kolostor lassan újjáépült az adományokból, az 1708. évi szalvatoriánus tartományi káptalan pedig Gyöngyösről visszahelyezte a noviciátust Szécsénybe. 1715-ben tűzvész pusztította, azt követően nyerte el mai barokk formáját. II. József kormányzatának plébániarendezései során 1785-től a ferencesek vezették a város plébániáját. Az 1848/1849-es szabadságharc idején a noviciátus megszűnt Szécsényben, és csak 1922-től került vissza. ■ Eközben azonban a magyarországi ferences rendtartományok 1900. évi átszervezése során a megszüntetett szalvatoriána provinciától a kapisztrána provinciához került. A rendház és a templom 1925 és 1928 között széleskörű felújításon esett át, a második világháborúban azonban, a három hétig tartó szécsényi harcok során ismét súlyosan sérült. Akkoriban a ferencesek gondozásában világi harmadrend, Rózsafüzér Társulat, Kordás Társulat, Mária lányok egyesület, valamint felnőtt és gyermek hittancsoport, illetve egy cserkészcsapat működött. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi fölszámolása során, 1950. július 31. és augusztus 1. éjszakáján a kommunista rendőrség a ferenceseket a jászberényi ferences kolostorba deportálta. A kolostor államosított épületében mezőgazdasági technikum és kollégium működött. Az egyház használatában csak a sekrestye és néhány szomszédos helyiség maradt meg. A lelkipásztori szolgálatot az esztergomi főegyházmegye papjai végezték. A templom legutolsó felújítása 1976-ban fejeződött be. A ferencesek 1989-ben tértek vissza, és 1993-tól ismét otthont adott a noviciátusnak. Ma ismét működik világi harmadrend a rendház gondozásában. ■ (Szuly Rita, 2025)