Nagyszőlősi ferences rendház

A Ugocsa megyei város melletti Kankó hegyen a Perényi család alapított kolostort az obszerváns ferencesek számára 1471–1500 között. Nagyobb méretű kolostor volt, 1535-ban 22 ferences lakta, 1525-ben és 1554-ben pedig a szalvatoriánusok tartományi káptalant is tartottak benne. Istvánffy Miklós (1622) szerint 1526-ban Újlakról az itteni ferences templomba menekítették Kapisztrán Szt. János holttestét, azonban 1556-ban, amikor a földesúr, Perényi Ferenc átállt I. Ferdinánd királytól János Zsigmond oldalára, a kolostort leromboltatta, Kapisztrán Szt. János ereklyéjét pedig egy kútba dobatta. ■ Az időközben ismét katolikussá lett Perényi család tagjai 1668-ban visszahívták Nagyszőlősre a ferenceseket, akik 1669-ben telepedtek meg ismét, de nem régi helyükön a Kankó-várnál, hanem a város főutcáján, ahol a fundátorok megvették számukra Bánffy Gábor nemesi udvarházát. 1672-ben azonban a bujdosók megrohanták a rezidenciát, a ferenceseket megverték és kirabolták. Csak 1690-ben tértek vissza a városba, ahol 1691-ben átvették a plébánia vezetését is. 1747-ben templomuk és rezidenciájuk leégett, de a következő évtizedekben újjáépítették. A templomot 1889-ben átépítették. ■ A magyarországi ferences provinciák átszervezésekor, 1900-ban a megszűnő szalvatoriána provinciától a kapisztrána provinciához került. Az első világháború idején már csak egy ferences élt benne, aki a plébános káplánjaként működött. Miután a trianoni békeszerződés következtében a város Csehszlovákia része lett, 1930-ban a ferencesek eladták a kolostor épületét a helyi egyházközségnek. Nagyszőlős az első bécsi döntéssel, 1938-ban Magyarország része lett, de a ferencesek nem tértek vissza. ■ Nagyszőlőst 1945-ban a Szovjetunióhoz csatolták, ekkor a templomot az ortodox egyházközség vette használatba, de miután a görög katolikus templomot is erőszakkal ortodoxszá tették, fölöslegessé vált, cipőgyári raktárnak használták. A kolostorból városi múzeum lett, amely többnyire zárva tartott. ■ A templomot 1989-ben, Paskai László Pacifik OFM esztergomi érsek látogatása után az állam visszaadta a katolikus egyháznak. 1989 júliusában magyar ferencesek érkeztek a Kapisztán Szent János rendtartományból, és egy családi házba költözve missziót hoztak létre. A misszió vezetőjét, Majnek Antalt 1995-ben II. János Pál pápa a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság segédpüspökévé, majd 1997-ben ordináriusává, végül 2002-ben a Munkácsi Egyházmegye püspökévé nevezte ki. A misszió 2000-ben rendház rangot kapott (védőszentje az Angyalos Boldogasszony), de a kolostor épületét csak a 2000-es évek elején kapta vissza a ferences rend. Felújítása 2007-ben kezdődött, és elkészülte, 2010 óta a Kapisztrán Szent János Lelkigyakorlatos Ház működik benne. A ferencesek a helyi és négy környékbeli plébánia vezetése mellett szociális intézményeket is létrehoztak. 1993-tól karitatív központot, 1998-tól rehabilitációs otthont, óvodákat és bölcsödét működtetnek. ■ (Koltai András, 2025)