A templom első írásos említése 1475-ből származik. Miután Kecskemét városa 1541 után a török hódoltság területére került, rendszeresen megfordultak benne a Gyöngyösről vagy Szegedről küldött ferences prédikátorok (fratres deputati). A szalvatoriánus ferencesek állandó jelenléte 1643-ban kezdődött, amikor a katolikus egyházközség az elhunyt Gyárfás Demeter plébános helyére Szécsényből hívott ferenceseket. Rendházzá a plébánia épületét alakították át, mely 1694-ben konventi rangot kapott, 1703-tól pedig tanulmányi ház lett. A Szent Miklós templom hovatartozásáról 1741-ben jogvita támadt. A város által indított per megoldása az lett, hogy a váci egyházmegye 1772-ben világi plébániát állított fel Kecskeméten, és új templom építésébe kezdett. A régi Szent Miklós-templom a ferenceseké maradt, akik annak belsejét 1777 és 1784 között barokk stílusban építették át. ■ A magyarországi ferences provinciák átszervezésekor, 1900-ban a megszűnő szalvatoriána provinciától a kapisztrána provinciához került. Több kegyes társulat is működött a ferencesek vezetésével, így világi harmadrend, Rózsafüzér Társulat, Mária Kongregáció, valamint Kordás Társulat. A második világháború során, 1945-ben öt hónapon át hadikórház működött a rendház falain belül. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi felszámolása után a rendházat államosították. Abban nyílt meg 1975-ben a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, mely napjainkig ott működik. ■ (Szuly Rita, 2025)
Gvardiánok: Jászai Benevenutus (1925–1927); Halász Jeromos (1928–1933); Feisz Angelus (1934–1938); Faragó Fábián (1940); Károlyi Bernát (1941–1945); Kéri Xav. Ferenc (1946–1948)
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok