Pápai ferences rendház

Pápa város ferences kolostorát, amely az obszerváns szalvatoriána rendtartományhoz tartozott, a Garai család alapította 1435 és 1445 között Szt. László tiszteletére. Valószínűleg az ugyancsak Szt. Lászlóról nevezett utca déli oldalán állt, és 1491-ben Szűz Mária kolostor néven is ismerték. 1535-ben 21 szerzetes lakta, és teológiai stúdium is működött benne. Miután a ferencesek 1560 körül Török Ferenc földesúr és a protestáns katonaság zaklatásai miatt elhagyták, elpusztult. ■ A rend visszatelepülése Esterházy Pál pápai várkapitánynak és öccsének, Ferencnek köszönhető, akik 1660-ban házat adtak a mariánus ferenceseknek, hogy tovább segítsék a város rekatolizálását. 1676-ban egy új, ideiglenes lakóhelyre költöztek, a nekik adott végleges telken vagy annak közelében. Ott 1677 és 1680 között Esterházy Ferenc és felesége, Thököly Katalin építtetett számukra templomot és kolostort a Celli Boldogasszony tiszteletére. Elkészültekor a közösség konventi rangot kapott. A ferencesek látták el 1722 és 1765 között a városi katolikus plébániát is. 1747-ben tűzvész pusztította a várost és a ferencesek épületeit. A templom szentélye beomlott, de Esterházy II. Ferenc már abban az évben kijavíttatta a károkat. 1764-ben a kolostort új szárnnyal bővítették, és azt követően, 1769-től itt működött a mariána rendtartomány laikus testvéreinek novíciátusa (növendékháza), ahol elsősorban posztószövéssel, könyvkötészettel foglalkoztak. A ferences templomban 1821-ig az igehirdetés német nyelven folyt, majd áttértek a magyar nyelvre. A trianoni határváltozás után, 1924-től a kolostorban működött a gimnazista korú szerzetesnövendékek Collegium Seraphicum nevű intézete, amelynek lakói a bencésekhez jártak gimnáziumba. (Az intézet azt megelőzően Szakolcán volt, később pedig Veszprémbe, majd Esztergomba helyezték.) A kolostorban 1934-től nyomda is működött, amelyet ferences atyák és laikus testvérek működtettek egészen a feloszlatásig. A kolostort 1921-ben és 1940-ben is felújították. 1949-ben 7 pap és 6 testvér élt benne. 1950 nyarán a kommunista rendőrség emberei a pápai ferenceseket is elhurcolták. Az épületben állami hivatalok és szolgálati lakások kaptak helyet, de 2024-re már igen romossá vált. ■ (Rácz Piusz, 2024)