Andocs temploma már a török hódoltság alatt a Dunántúl egyik kedvelt Mária-kegyhelye volt. A faluban 1642-ben a jezsuiták missziót létesítettek, helyreállították a romos kápolnát, és egy csodatévő Mária-szobrot találtak. A hagyomány szerint a kápolnát és a szobrot is angyalok repítették át Kalocsáról. A jezsuiták 1686-ban, miután a területen megszűnt az oszmán uralom, távoztak Andocsról, de a búcsújárás továbbra is virágzott. ■ Ezért Volkra Ottó János veszprémi püspök (1710–1720) 1716-ban a ferencesekre bízta a kegykápolna és a plébánia lelkipásztori teendőit. Az első ferencesek Gyarmathy Sámuel gvardián vezetésével a jezsuiták volt missziós házába költöztek (a későbbi Szent Ferenc Általános Iskola helyén állt). Volkra püspök anyagi támogatásával Újfalusy Marián 1720/1721-ben új, 12 szobából, konyhából és ebédlőből álló kolostort építtetett, amely azonban 1723-ban tűzvész áldozata lett. A második, ma álló kolostor alapjait 1725. május 8-án tette le Pozsonyi Antal (1724) tartományfőnök, és 1739-re készült el. 1740-től a ferencesek adminisztrálták a helyi plébániát és filiáit. Ekkor megkezdték egy új templom építését is, amely barokk hajóval egészítette ki a gótikus kegykápolnát. 1747-ben szentelte föl padányi Bíró Márton veszprémi püspök. A kegyszobor számára felajánlott ruhákat 1852-től gyűjtik, számuk mára meghaladja a 400-at. A ferencesek 1783-ig patikát is vezettek, ahol a környékből érkező betegeket ingyen, a jómódúakat anyagi ellenszolgáltatásért látták el. Sebésze is volt a közösségnek. A rendházban működött 1726-tól 1764-ig, majd 1769-től 1950-ig a Szűz Mária Provincia noviciátusa. A növendékek kezdetben német anyanyelvűek voltak, valószínűleg azért, hogy magyarul tanuljanak. Filozófiai oktatás is folyt, mert 1833-ben a tabula Barkovits Ede és Steszkál Krizológ atyákat bölcseleti lektorként említi. A kolostor nagyobb felújítására 1844-ben a Helytartótanács támogatásával került sor. Ekkor 10 pap és 5 laikus testvér élt Andocson. Miután a trianoni határváltozással a klerikus (papságra készülő) növendékek nagyszombati noviciátusa és a laikus novíciusok malackai növendékháza is Csehszlovákiához került, 1921-től a két intézménynek Andocs, illetve Búcsúszentlászló adott helyet. 1927-ben a két intézetet fölcserélték, tehát Andocson a laikusok, Búcsúszentlászlón a klerikusok töltötték novicius-évüket. Az andocsi ferences atyák rendszeresen kisegítettek a környék plébániáin nemcsak Somogyban, hanem Tolna megyében is (Nak, Szakcs). A közösség mellett ferences harmadrend működött. ■ Miután a kommunista hatalom 1950-ben a kolostort feloszlatta, az épület nagyobb részét a helyi általános iskola használta, egészen 2001-ig, kisebb részét pedig plébániaházzá alakították, amelyben eleinte Kelemen Alán (1909–1986) személyében ferences plébános lakott. A kegytemplom 2021-ben basilica minor rangot kapott. ■ (Rácz Piusz, 2024)
Gvardiánok: Pethő Lénárd (1917–1921); Czirfusz Viktorin (1921–1927); Erős Alajos (1927–1930); Simicza Sebestyén (1930–1936); Pusztay Gábor (1936–1938); Heidinger Jenő (1938–1940); Szabó Dávid (1940–1948); Nagy Arisztid (1948–1950)
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok