Előszállási ciszterci rendház

A zirci apátság a Fejér megyei mezőföldi birtokát a 18. század első felében legelőnek adta bérbe, majd 1763-ban saját kezelésbe vette. 1766-tól két ciszterci lakott Előszálláson, amely az uradalom déli felének, majd az egész birtoknak gazdasági középpontja lett. 1771-ben megépült a jószágkormányzóság épülete, a „kastély”, 1779-ben pedig a templom Kisboldogasszony tiszteletére. Az 1766-ban felállított plébániát 1951-ig folyamatosan ciszterciek látták el. A rendházat egyházjogi értelemben 1934-ben hozták létre. A rendi jószágkormányzó és a plébános munkáját egy káplán és egy számvevő segítette. Hagyó-Kovács Gyula ciszterci jószágkormányzó mintaszerű gazdálkodása folytán 1920-tól az előszállási uradalom nem csak anyagilag erősödött tovább, hanem országos hírnevet is szerzett. 1945-ben a kommunista államhatalom a többi nagybirtok mellett ezt is államosította, de a rendház megmaradt. 1950 nyarán Székesfehérvárról és a budapesti Bernardinumból a ciszterci szerzeteseket az előszállási rendházba deportálták, majd a házat államosították. ■ (Hervay Levente, 2005)