Szegedi Szent Gellért jezsuita probációs ház

A Felvidék csehszlovák megszállása után a nagyszombati noviciátus számára a magyar rendtartomány vezetése Szegeden talált menedéket. A városvezetés az egykori konviktusépületben szállásolta el a jezsuitákat (ott, ahol egy évvel korábban a Prónay-különítmény a pincében megkínozta és kivégezte kommunizmussal gyanúsított áldozatait). Az első jezsuiták 1920 júniusában érkeztek Szegedre, elöljárójuk Bús Jakab vicerektor volt. A Szent Gellért Probációs Házban az év végére a ministeren (gazdasági ügyintéző), a novíciusmesteren és Búson kívül még két, harmadik probációját végző atya, egy segítőtestvér, huszonnégy skolasztikus újonc és tizenkét koadjutor novícius (leendő segítő testvér), összesen negyvenkét rendtag tartózkodott. ■ Az épület szűkössége és romos állapota miatt az elöljárók fontolóra vették, hogy inkább másik városba költöznek, de végül 1921 januárjában megvásárolták az egykori Délvidéki Konviktus épületét (Kálvária utca 1.), amelyet felújítottak. A novíciusokat azonban 1921 nyarán mégsem ide, hanem Érdre költöztették, ahol a rendtartomány által megvásárolt Szapáry-kastély lett az új lakhelyük. ■ (Szokol Réka, 2025)