Budapest-zugligeti Kosztka Szent Szaniszló jezsuita probációs ház (noviciátus)

Mivel a magyar jezsuita rendtartomány újoncképzése számára Érd (többek között a vízellátás hiányosságai miatt) nem bizonyult megfelelő helyszínnek, 1927-ben új helyét a Zugligetben épülő Manréza lelkigyakorlatos ház mellett jelölték ki. Az L-alaprajzú ház keleti szárnya kifejezetten erre a célra készült. Alapkövét 1927. szeptember 2-án tette le Csávossy Elemér SJ tartományfőnök. 1928. június végére épült fel, amikor felszentelték és felavatták, majd ettől az évtől a noviciátus is működni kezdett benne. A rendbe jelentkezők nagy száma miatt 1930-ban, majd a következő években többször átalakításokat és bővítéseket végeztek rajta a befogadó-képesség növelése érdekében. A novíciusok saját, a lelkigyakorlatos házétól különálló kápolnát használtak. A noviciátus műhelyekkel is rendelkezett, hogy az asztalos-, lakatos-, cipész- és szabómunkákat takarékosságból saját maguk (a segítőtestvérek) végezzék. Ezek, valamint a segítőtestvérek szobái és az annak készülő novíciusok hálóterme, továbbá a Manréza házinyomdája 1934 nyarán önálló épületet kaptak. 1927-től a zugligeti rendház tulajdonában volt a korábban Érdhez tartozó felsőgödi birtok és villa, mígnem 1937-ben eladták. ■ A kétéves noviciátus két évfolyamának együttes létszáma általában meghaladta a 40-et. A legtöbb növendék (67) az 1930/1931-es tanévben volt a házban, amikor 37 papnak és 20 testvérnek készülő novícius és 10 középiskolás tanuló kapott itt helyet. A probációs házhoz juniorátus is kapcsolódott: ennek tagjai egyfelől a noviciátus két éve után retorikai képzést kapó rendtagok voltak (1930–1944), másfelől azok a fiatalon rendbe lépett fiúk, akiknek be kellett fejezniük középiskolai tanulmányaikat, mielőtt a filozófiai képzést megkezdték (1930–1934, majd 1949–1950). A novíciusok az 1930-as években ókori és nyugati nyelveket tanultak, illetve többen betegápolói kurzust is végeztek. ■ A rendházban lakó jezsuiták általában mind a lelkigyakorlatos házhoz, mind a noviciátushoz kapcsolódó feladatokat elláttak, vagyis nem váltak teljesen külön az egyes intézményekhez tartozó funkciók. Maguk a novíciusok is kaptak szerepet a lelkigyakorlatos ház programjainak lebonyolításában (lelkigyakorlatozók fogadása, asztali szolgálat, keresztút és rózsafüzér vezetése, asszisztencia a kápolnában végzett liturgiákon stb.). Házon kívül betegápolással, Szívgárdák vezetésével foglalkoztak. Képzésükhöz tartoztak az évente tartott őszi harmincnapos nagylelkigyakorlatok, különféle probációk (kórház-, konyha-), a konferenciák és kollokviumok, valamint a nyilvános fellépés alkalmai, az „akadémiák” (ünnepi műsorok) és színdarabok előadása. Vakációikat legtöbbször a saját felsőgödi, vagy a budapesti rendház dunakeszi villájában töltötték. A növendékek kellő mennyiségű testmozgását a sétákon és kirándulásokon kívül kerti munka, később saját játszótér és teniszpálya biztosította. A noviciátus saját medencével is rendelkezett (ebben hunyt el 1933-ban Vukov János novíciusmester). ■ A második világháború alatt, 1944 őszén, a front közeledése miatt a tercia probáció helyszínét Szegedről Zugligetbe helyezték, így (akárcsak egy darabig Érd esetében) egy helyen zajlott a kétféle probáció, egészen 1949-ig. 1944 karácsonyától, amikor a szovjet csapatok elérték Buda környékét és az épület háborús károkat szenvedett, 1945 májusáig a novíciusok két páterrel a kalocsai rendházban laktak. 1944 végén rendi teológiahallgatók és elsőéves filozófusok is érkeztek Szegedről, az utóbbiak képzése 1945 márciusáig itt folytatódott. A harmadik probációs atyák 1945 februárjától egy időre a Sacré Coeur nővérek Budakeszi úti Szent József-villájába húzódtak, hogy annak lakóit védelemben részesítsék. ■ 1950. május 22-én – még a szerzetesrendek működési engedélyének júniusi megvonása előtt – a noviciátus és a lelkigyakorlatos ház épületét államosították, az épület a Belügyminisztérium tulajdonába került. Kiürítésére a rend egy napot kapott, berendezését különféle helyekre, részben a váci püspöki szemináriumba szállították. Ekkortól a Határőrség Országos Parancsnoksága működött benne egészen 2007-ig, majd több év kihasználatlanság után 2019-től a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya kárpótlásként 1993-ban csereingatlant kapott helyette. ■ (Siptár Dániel, 2025)