Csíksomlyói ferences nyomda

1675-ben Kájoni János ferences polihisztor a Hitterjesztési Kongregáció támogatásával nyomdát alapított Csíksomlyón, hogy kinyomtathassa az iskolának szükséges tankönyveket, illetve saját műveit, a katolikus megújulás magyar műveinek erdélyi változatait. Először a „Cantionale Catholicum” énekeskönyvet adta ki (kotta nélkül) 1676-ban. Ennek előszavában így írt: „Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent”. Műve és további kiadásai fontos szerepet játszottak abban, hogy a háromszéki és udvarhelyi székelyek, valamint a moldvai és bukovinai csángók megmaradtak katolikusoknak és magyaroknak. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot, és itt készült több forradalmi kiáltvány. A nyomda 1854-ig működött, kézisajtója ma a kolozsvári múzeumban látható. A 17–18. században a nyomda mellett könyvkötő műhely is létezett. Itt kötötték be a nyomda termékeit, és újították fel a kolostori könyvtár egyes köteteit. A bőrkötéseket általában vaknyomásos technikával díszítették, de alkalmazták az aranyozást is. A fennmaradt díszítő szerszámok (görgetők, bélyegzők, filéták) Csíki Székely Múzeum gyűjteményében találhatók. ■ (Jonica Xénia 2024)