Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
A Szent Benedek reguláját követő szerzetesi élet megújítására a 11. században több kezdeményezés indult olyan férfiaktól, akik hátat akartak fordítani a világnak, hogy egyszerűségben, szegénységben, kézi munkát végezve testvéri szeretetben éljenek. Erre vállalkozott az a huszonegy szerzetes is, akik 1098-ban apátjuk Róbert vezetésével elhagyták a molesme-i apátságot, és megalapították Burgundiában, Dijontól nem messze az „Új Monostort”, Cisterciumot, franciául Cîteaux-t, ahová az imádság, a művelődés és a munka páratlan összhangja egyre több derék férfit és ifjút vonzott. A ciszterci reform szülőföldjén, Franciaországban terjedt el leghamarabb és legnagyobb mértékben, de Európa más országaiba is hívták őket. ■ A Bécsi-erdőben található Heiligenkreuz (Szent Kereszt tiszteletére szentelt) ciszterci monostorát Babenberg III. Lipót osztrák őrgróf alapította 1133-ben, és családja temetkezőhelyének szánta. Az első szerzetesek a franciaországi Morimondból érkeztek. Az alapító egyik fia, Ottó (Freising későbbi püspöke) ugyanis 1132-től az ottani ciszterci monostor tagja volt. Heiligenkreuzból népesítették be a régió további hét ciszterci monostorát, köztük a magyarországi Cikádort (1142) és Borsmonostort (1197) is. Heiligenkreuz később is fontos szerepet játszott a ciszterci rend magyarországi történetében . A 13. században a magyar királyok, III. Béla és leszármazottai Moson, Pozsony és Nyitra megyei birtokokat adományoztak a monostornak. A II. András király által 1217-ben a Fertő-tó északkeleti mellékén ajándékozott három faluban (Winden/Sásony, Podersdorf/Pátfalu és Barátudvar/Mönchhof) a ciszterciek megőrizték birtokukat. Barátudvar az apátság egyik jelentős mezőgazdasági központja volt, plébániáját Pátfaluval együtt 1583 óta az apátság szerzetesei vezetik. ■ 1288-ban a ciszterci generális káptalan a heiligenkreuzi és a borsmonostori apátokra bízta a magyarországi házak vizitációját. A monostor épületegyüttese a 17. és 18. században nyerte el mai formáját. Az 1628. évi generális káptalan Christoph Schäfer heiligenkreuzi apátot, egyben a rend ausztriai generális vikáriusát bízta meg a rend elpusztult magyarországi monostorainak visszaállításával, azonban siker nélkül. Csak 1734-ben sikerült Robert Leeb apátnak megváltania korábbi egyházi tulajdonosától a szentgotthárdi monostort, amelyet a következő évtizedekben teljesen újjáépített, és szerzetesekkel látott el. Ettől fogva a heligenkreuzi apátok egyben szentgotthárdi apátok is voltak, míg 1878-ban a magyar kormány fellépésére a szentgotthárdi apátságot Zirchez csatolták. ■ A heiligenkreuzi apátság pedig 1881-ben egyesült a bécsújhelyi apátsággal, amelyet 1443-ban III. Frigyes császár alapított, és a megszűnés fenyegette. A növendékek számára 1802-ben alapított teológiai házi tanfolyamból fejlődött ki a Heiligenkreuzi Teológiai Főiskola (Theologische Hochschule in Heiligenkreuz), Ausztria egyetlen szerzetesrendi főiskolája. ■ (Koltai András, 2025)
A ciszterciek Szent Benedek Reguláját követik, amelyet a kolostori közösségben élő szerzeteseknek írt a 6. század elején. Ezzel felállította az Úr szolgálatának iskoláját azok számára, akik biztos úton akarnak eljutni Isten országába, méghozzá elsősorban a közös élet erényeivel, különösen az alázatossággal és az engedelmességgel, továbbá a tisztelettel, szeretettel, állhatatossággal és türelemmel. Szabályzata kitér az apát választására, az elöljárókra, a napirendre, az imádság, az olvasás, a munka és a pihenés szabályozására, az étkezésre és a vendéglátásra. A nyugati monasztikus életben később a testi munkával szemben egyre fontosabb lett a szellemi munka: írás, kódexek másolása, tanítás, iskola. Helyenként lelkipásztori munkát is vállaltak. A sok adomány és birtok lehetővé tette, hogy a testi munkát, alkalmazottakra bízzák, maguk pedig a liturgiának és a tudománynak éljenek. ■ Ezért a ciszterciek által kínált életmód vissza kívánt térni az egyszerűséghez és a szegénységhez, és a kézi munkához. A Regula megtartásának az érdekében azt kívánták, hogy monostoraik a lakott helyektől távol épüljenek, és hogy egyházi meg világi hatalmak ne avatkozzanak be életükbe. A napi zsolozsma – a korábbi monasztikus gyakorlattal szemben rövidebb, egyszerűbb és bensőségesebb lett. ■ (Hervay Levente, 2005)
[Kézikönyvek, az apátságról:] Janauschek 1877, 36-37. – Szöllőssy 1878, I, 115-116. – Cistercienserbuch 1881, 52-112. – Hervay 1984, 104-109. – [Könyvek, tanulmányok:] Florian Watzl: Die Cistercienser von Heiligenkreuz in chronologischer Reihenfolge nach den Quellen dargestellt, Graz, 1898. – Koll, Malachias: Chronicon breve monasteriorum Ordinis Cisterciensis ad Sanctam Crucem in Austria et ad St. Gotthardum in Ungaria, Vindobonae, 1834. – Koll, Malachias: Das Stift Heiligenkreuz … sammt dem vereinigten Stifte St. Gotthard in Ungarn, Wien, 1843. – Krones, Georg: Robert Leeb, der letzte Barockabt von Heiligenkreuz (1688–1755), in Analecta S. Ordinis Cisterciensis 11(1955), 45-138. URL: https://archive.org/details/Barockabt/. – Watzl, Hermann: Über Beziehungen der Abtei Heiligenkreuz zu Altungarn, in Santa Crux 33(1971), 9–17. –Schneider, Hans B.: Die Trennung der Abtei Szentgotthárd vom Zisterzienserstift Heiligenkreuz (1877–1886), in Analecta Cisterciensia 44(1988), 18-158. – Hervay 2005, 28-29. – Siptár Dániel: A ciszterciek XVII-XVIII. századi visszatérése Magyarországra, in A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában, szerk. Guitman Barnabás, Piliscsaba, 2009 (Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák 5), 293-316. – [Web:] Wikipedia/de (Stift Heiligenkreuz).
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok