Az intézetet 1894-ben hozta létre a magyar piarista rendtartomány, azzal a céllal, hogy biztosítsa növendékei számára az egyetemi és teológiai tanulmányok párhuzamos végzését. Ebben az évben megszüntették nyitrai rendi teológiai főiskolát, és a képzést áttették a Kolozsvárott létrehozott, Kalazantinumnak nevezett hittudományi és tanárképző intézetbe, amely a piarista rendház és gimnázium közelében, de külön épületben (Farkas utca 4.) működött. A házi teológiai órákat reggelre és estére osztották be, hogy a növendékek számára az egész nap szabadon álljon az egyetemi eladások látogatására. A harmadévesek hospitálni jártak a piarista gimnáziumba, a negyedévesek pedig próbatanítást végeztek. Az intézetet a rend 1916-ban beszüntette, és beolvasztotta a hasonló nevű és szervezetű budapesti intézetbe. (KA)
Név
Kolozsvári Kalazantinum tanárképző és Hittudományi Főiskola
Típus
iskola
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1895
Megszűnés/államosítás éve
1916
Története
Bibliográfia
Biró Vencel, Farkas-utca 4. [a Kalazantinum 50 éves története], in Kolozsvári Szemle 3(1944), 37-46 = Katolikus kincsek (Egyháztörténeti tanulmányok), szerk. SAS Péter, Kolozsvár, 2012, 131-139. Russel Károly–Fekete Endre–Hám Antal, A kolozsvári Kalazantinum története 1894–1916, s. a. rend. Sas Péter, Budapest, 2009 (Magyarország piarista múltjából, 4).
Előd/utódintézmények
Budapesti Kalazantinum tanárképző és Hittudományi Főiskola