[A koraújkorban:] A református iskola számára 1715-től kértek Debrecenből rektorokat, akik időnként a latin nyelvtant, illetőleg a kisgimnáziumi, esetenként a nagygimnáziumi tananyagot oktatták. Tanulólétszám 1747-ben: 117 tanuló (az elemistákkal együtt). Az iskolát 1859-ig egy tanár vezette. – [A szabadságharc után:] 1859–1864 között kiépült a helyi tantervű hatosztályos gimnázium, négy tanárral, 1870-ben az iskolát átvette [a református egyháztól] a város, átalakítva gimnáziumi tanfolyammal összekapcsolt hatosztályos polgári iskolává. 1887-től újra hatosztályos gimnázium. – 1890-ben nyílt meg a VII., 1891-ben a VIII. osztály. Az első érettségit 1891/92 végén tartották. 1896-ban az iskolát átvette az állam. 1922-ben Horváth Mihályról nevezték el. 1924-től reálgimnázium, 1935-től egységes gimnázium. – Tanulólétszámok: 1900: 250 (15); 1910: 337 (21); 1924: 409 (29); 1932: 460 (50); 1942: 373 (22). – [A kommunista hatalomátvétel után:] 1948 után is Horváth Mihály Gimnázium néven folytatta működését. (KIKT)
Név
Szentesi református gimnázium
Névváltozatok
Szentesi helv. hitvallátst követők gimnáziuma; Szentes városi gimnázium; Horváth Mihály Gimnázium
Típus
iskola
Felekezeti jelleg
református
Létesítés éve
1715
Megszűnés/államosítás éve
1870
Története
Bibliográfia
Csukás Benjámin: A szentesi ref. gymnasium rövid életfejlődése s jelen állása, in Ért 1864. – Zolnay Károly : A szentesi középtanoda múltjából, in Ért 1876. – wo: A szentesi középiskola múltja, in Ért 1888. – Berecz Sándor: A Szentes városi községi főgymnasium története. Szentes 1896. – Járay Imre: A 75 éves szentesi középiskola.Árt. 1933. – Ért 1942. – Ért 1944-1947. – A szentesi Horváth Mihály Gimnázium évkönyve 1949-50-1969-70, szerk. Gidófalvy György. Szentes 1970 (benne: Barta László, Bakó Károly: A szentesi Horváth Mihály Gimnázium története.)
