Nagyváradi Pázmány Péter premontrei gimnázium

[A koraújkorban:] A jezsuiták 1718-ban nyitották meg kisgimnáziumukat. (Mészáros Ferenc szerint 1695-ben alapították [Mészáros KG, 166]. Cséplő Péter bizonyította, hogy miután 1692-ben a törökök kivonultak a városból, a gimnázium alapítása 1699-ben történt. A tényleges kisgimnáziumi tanítás első adata viszont 1718-ból való.) Ettől kezdve folyamatos az iskola működése. 1722 az új épületbe való költözés éve, 1735-ben nagygimnáziummá alakult. 1762-ben akadémiai bölcseletfakultás is létesült, ahol ugyancsak a jezsuiták oktattak. Tanára volt Pray György, Katona István. 1773 után volt jezsuiták és világi papok tanítottak mindkét intézményben. (1788-ban nyílt meg az akadémia jogi fakultása.) A nagygimnázium szervezete és tananyaga 1777-től az első Ratio, 1806-tól a második Ratio szerint alakult. 1808-ban a premontreiek vették át a gimnázium vezetését, 1826-tól az akadémián is ők oktattak. 1844-től a tanítás nyelve a magyar. Tanulója volt Erkel Ferenc. – [A szabadságharc után:] 1850-ben a két intézmény egybekapcsolásából létrejött a főgimnázium, az első érettségit 1850/51 végén tartották. Világi tanára volt Juhász Gyula. – Tanulólétszámok: 1850: 376 (32) 1859: 488 (33); 1880: 603 (25); 1900: 500 (14); 1910: 683 (33). – [A trianoni impériumváltás után:] 1919 után – román fennhatóság alatt – magyar tannyelvű maradt 1923 januárjáig, akkor az iskola megszűnt (tanulóiból hozták létre a helyi állami reálgimnázium magyar tagozatát). 1940 őszén – magyar fennhatóság alatt – a premontreiek megnyitották a magyar tanítási nyelvű Pázmány Péter Gimnázium I. osztályát a további fokozatos kiépítés szándékával. 1943 szeptemberében indították a IV. osztályt. 1945-től – román fennhatóság alatt – az iskola magyar jellege megszűnt. (KIKT)