Név
Nagyszombati érseki gimnázium
Névváltozatok
Nagyszombati jezsuita gimnázium; Nagyszombati bencés gimnázium
Típus
iskola
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1540
Megszűnés/államosítás éve
1919
Története

[A középkorban:] A 15–16. század fordulójától ismerjük – az 1540-es években humanista gimnáziummá fejlődő – városi plébániai iskoláját, amelyet Oláh Miklós esztergomi érsek 1554-ben egyesített a Nagyszombatba települt esztergomi káptalan iskolájával. E városi káptalani iskolában ekkor a humanista gimnázium tananyagát, görög-latin filológiát és bölcselettel alapozott teológiát oktattak. Tanára volt a németalföldi Nicasius Ellebodius és az. itáliai Pietro Illicino. – [A koraújkorban:] Az iskolát 1561-1567 között a jezsuiták vezették, ezután világi papok tanítottak benne, köztük Telegdi Miklós, Monoszlói András. 1616-ban újra a jezsuiták vették át a nagygimnázium vezetését. Tanulójuk volt Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter. 1635-ben Pázmány Péter megalapította a bölcseleti és a teológiai fakultásból álló egyetemet (1667-ben nyílt meg a jogi fakultás). Gimnáziumi tanulólétszám 1750-ben: parvista 351, principista 90, grammatista 60, szintaxista 49, poéta 39, rétor 39, összesen 628 tanuló. 1766-i összlétszám: a gimnáziumban 463, a bölcsésztagozaton 236 növendék, összesen 699. – 1773-tól volt jezsuiták tanítottak tovább az intézmény együttesben. 1777-ben Mária Terézia az egyetemet Budára helyezte át, helyébe Nagyszombatban két-két évfolyamos bölcseleti-jogi akadémiát létesített. Ezt II. József 1784-ben áthelyezte Pozsonyba. A nagygimnáziumban világi papok tanítottak 1777-től az első Ratio, 1806-tól a második Ratio szerint. 1807-ben a bencések vették át a tanítást, amelyet 1852-ig folytattak. 1844-től a tanítás nyelve a magyar. Tanulója volt Jedlik Ányos. – [A szabadságharc után:] 1850-ben algimnázium, világi papok vezetése alatt, német és szlovák tannyelvvel. 1852-ben Scitovszky János esztergomi érsek vette át az iskolát, főgimnáziummá fejlesztette, neve ettől kezdve: „érseki katolikus gimnázium”. Az első érettségit 1853/54 végén tartották. 1861-től tanítási nyelve a magyar. Tanulója volt Kodály Zoltán, első művei itt keletkeztek. – Tanulólétszámok: 1862: 413 (?); 1880: 440 (15); 1900: 428 (36); 1910: 444 (30). – 1919-től – csehszlovák fennhatóság alatt – az iskola magyar jellege megszűnt. (KIKT)

Bibliográfia
Szuppan Zsigmond: A nagyszombati gymnasium története, in Ért 1853. – Mészáros KG 157-164. – Molnár 210-220. – Fraknói (Franki) Vilmos: A nagyszombati gymnasium a XVI. században. Új Magyar Sión 1873. 401-412. – Ipolyi Arnold: A nagyszombati iskola a XVI. században. Magyar Könyvszemle 1887. 16-52. – Horváth Zoltán: A nagyszombati kath. érseki fögymnasium története. Nagyszombat 1895. – Békefi Rémig: Oláh Miklós nagyszombati iskolájának szervezete. Századok 1897. 881-902. – Békefi NO 137-139. – Meszlényi Zoltán: A nagyszombati jezsuita kollégium 1561-1567. Katholikus Szemle 1930. 491-500. – Vajcik 68-80. – Ladislaus Lukács–Ladislaus Polgár; Documenta Romana Societatis Jesu in regnis olim Corona Hungarica unitis, I–III, Romae, 1959-1967. – Lukács CP (collegium Tyrnaviense). – Mészáros SM 62-76, 158-167. – Mészáros MI 135, 229-237, 304-308,475-479.

Az intézményhez tartozó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Nagyszombat 1540 1919