Máramarosszigeti református líceum

[A koraújkorban:] A korábbi városi plébániai iskola a 16. század közepén került evangélikus, majd református vezetés alá, a humanista gimnázium tananyagát teológiával egészítve ki. Rektorát a 17–18. században főként Kolozsvárról, majd Debrecenből hívta. Első ismert szabályzatát 1670-ből, a tanulókról vezetett első anyakönyvét 1682-ből ismerjük. Ekkor már valószínűleg a nagygimnázium anyagát oktatták a nagydiák-preceptorok. 1700-ban szervezték meg a bölcseleti alapozással ellátott teológia teljesebb oktatását; a 19. század elejétől jogot is tanítottak. Ekkor négy tanára volt az akadémiai tagozatnak, az intézmény neve ettől kezdve: „líceum”. Az 1840-es évektől az oktatás nyelve a magyar. – [A szabadságharc után:] 1850-től algimnázium, majd 1859–1862 között kiépítették a főgimnáziumot, ettől kezdve ezt nevezték „líceum”-nak. Az első érettségit 1863/64 végén tartották – Tanulólétszámok: 1880: 398 (79); 1900: 291 (25) 1909: 318 (13). – [A trianoni impériumváltás után:] 1919 után – román fennhatóság alatt – az iskolát 1921-ben megszüntették. 1940 szeptemberétől – magyar fennhatóság alatt – négy alsó osztállyal újra kezdte működését a fokozatosan nyolcosztályos egységes gimnáziummá válás tervével, de mint magyar tannyelvű iskola 1945-ben megszűnt. (KIKT)