Kolozsvári unitárius kollégium

[A középkorban:] Középkori városi plébániai iskolája a 15. században folyamatosan működött; a 16. század első felében humanista gimnázium. – [A koraújkorban:] Ez vált az 1540-es években evangélikussá, 1558-tól reformátussá, majd 1568-tól unitáriussá. Bölcselettel alapozott teológiai tagozatán a 16. század végén a rektoron kívül három tanár tanított; a nagygimnáziumi osztályokat nagydiák-preceptorok oktatták. 1676-ból ismerjük első szabályzatát. A 17. és 18. század folyamán a tanárok száma egy és négy között hullámzott. 1805-ben szervezték meg az ötödik tanári állást (ezután a jogi oktatás is megindult). A nagygimnáziumi tanítás nyelve az 1840-es években fokozatosan magyarrá vált. Tanára volt Kriza János, Brassai Sámuel. – [A szabadságharc után:] 1850 után helyi tantervű gimnázium. 1852-ben öt, 1866-tól kilenc tanár tanított a gimnáziumban és a teológián. 1879-től nyolc, 1900-tól tizenkét tanára volt a főgimnáziumnak. – Tanulólétszámok: 1880: 240 (19); 1900: 321 (21); 1910: 331 (29). – [A trianoni impériumváltás után:] 1919-től – román fennhatóság alatt – felekezeti jellege és magyar tannyelve megmaradt (a román nemzeti tantárgyakat románul tanítva). – Tanulólétszámok: 1924: 207 (7), 1930: 197 (18). – 1940 őszétől – magyar fennhatóság alatt – egységes gimnázium. Tanulólétszám 1942-ben: 251 (19). 1945 után – román fennhatóság alatt – felekezeti jellege és magyar tannyelve 1948-ig változatlan. (KIKT)