Karcagi református gimnázium

[A koraújkorban:] Református iskolája számára 1676-tól időnként, 1700-tól folyamatosan a debreceni kollégiumból kértek rektorokat, akik alkalmanként a latin nyelvtant, illetőleg a kisgimnáziumi, esetenként a nagygimnáziumi tananyagot is oktatták. Az iskolát egy tanár (a rektor) vezette, szükség szerint nagydiák-preceptorokat is alkalmaztak a kisebb diákok oktatására. A 19. század elejétől valószínűleg nagygimnázium. – Tanulólétszámok: 1821-ben 12 deklinista, 20 grammatista, 5 poéta; 1822-ben 9 deklinista, 9 grammatista, 18 szintaxista, 4 rétor; 1823-ban 9 deklinista, 5 konjugista, 13 szintaxista, 4 teológus-nagydiák. – [A szabadságharc után:] 1855-ben megnyitották az alreáliskola első osztályát, majd ehelyett 1856-ban a polgári iskolával egybekötött algimnázium első osztálya kezdte működését. E páros iskolatípus négy osztálya 1859/60-ra épült ki, három tanár vezetése alatt. A negyedik tanárt 1866-ban alkalmazták. – 1894-ben az V., 1895-ben a VI. osztályt, majd 1906-ban a VII., 1907-ben pedig a VIII. osztályt indították el. 1907/1908 végén tartották az első érettségit. Tanulója volt Györffy István. 1921-től Református Nagykun Gimnázium az iskola neve. 1924-től reálgimnázium, 1935-től egységes gimnázium. – Tanulólétszámok: 1910: 263 (6); 1924: 271 (15); 1932: 262 (15); 1942: 336 (30). – [A kommunista hatalomátvétel után:] 1948-ban – mint református iskolát – államosították, ezután Gábor Áron Gimnázium néven folytatta működését. (KIKT)