Gyulafehérvári katolikus gimnázium

[A koraújkorban:] 1579-ben nyitották meg nagygimnáziumukat a jezsuiták, amelyet azonban 1588-1595 között politikai okokból szüneteltetniük kellett. 1607-ben megszűnt a gimnázium, mert a jezsuitákat kiutasították Erdélyből. 1716-ban folytatódhatott tovább az iskola élete, ugyancsak a jezsuiták vezetése alatt. [1773-ban kisgimnázium volt két jezsuita tanárral, 43 diákkal.] 1773 után világi papok tanítottak az iskolában. 1780-tól az erdélyi Norma Regia alapján folyt a tanítás a nagygimnáziumban, amelyhez püspöki líceum – bölcselet- és teológiatagozat – kapcsolódott. Az 1840-es évektől az oktatás nyelve a magyar. – Tanulólétszámok a gimnáziumban: 1781: 72; 1800: 90; 1825: 105; 1835: 106; 1847: 135. – [A szabadságharc után:] 1849-ben az iskola megszűnt. 1853-tól algimnázium, 1866-tól az erdélyi róm. kat. Státus iskolája. 1870-től hatosztályos gimnázium. 1891-ben és 1892-ben megnyílt a VII., illetőleg a VIII. osztály, az első érettségit 1892/93 végén tartották. – Tanulólétszámok: 1900: 353 (17); 1909: 384 (20). – [A trianoni impériumváltás után:] 1919 után – román fennhatóság alatt – magyar tannyelvű maradt, 1923-tól a román nemzeti tantárgyakat románul oktatták. Az 1920-as évektől Majláth-Gimnázium néven említették. 1948-ig az iskola római katolikus jellege és magyar tanítási nyelve változatlan. (KIKT)