[A koraújkorban:] 1842-ben nyílt meg a második Ratio szerinti kisgimnázium a ferencesek vezetése alatt. 1844-től tanítási nyelve a magyar. – [A szabadságharc után:] 1851-ben az iskola megszűnt. 1861-ben algimnáziumként kezdte újra működését. 1883-ban a ferencesek helyét világi tanárok vették át, az iskola mint városi római katolikus algimnázium működött tovább. 1894-től főgimnázium, az első érettségit 1897/98 végén tartották. – Tanulólétszámok: 1900: 325 (23); 1910: 346 (22). – [A trianoni impériumváltás után:] 1919 után – csehszlovák fennhatóság alatt – az iskola magyar tannyelvű maradt. 1923-ban a várostól átvette az állam s 1925-től az időközben megnyílt szlovák tannyelvű állami reálgimnázium magyar párhuzamos osztályaiként működött tovább. 1938 őszétől – magyar fennhatóság alatt – „magyar királyi Pázmány Péter Gimnázium” néven állami egységes gimnázium. Tanulólétszám 1942-ben: 630 (54). 1945-ben – csehszlovák fennhatóság alatt – az iskola magyar jellege megszűnt. (KIKT)
Név
Érsekújvári katolikus gimnázium
Névváltozatok
Szűz Máriáról címzett Szent-Ferenci Rend vezetése alatt álló érsekújvári kir. algimnázium; Érsekújvári ferences gimnázium; Érsekjúvári álamilag segélyezett községi kath. főgimnázium; Érsekújvári Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnázium
Típus
iskola
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1842
Megszűnés/államosítás éve
1919
Története
Bibliográfia
Mészáros KG, 79-82. – Dárdásy Gusztáv: Adatok az érsekújvári gymnasium történetéhez, in Ért 1863-1865. – Marsovszky János: Az érsekújvári községi kath. gymnasium története. Érsekújvár, 1896. – A száz éves érsekújvári m. kir. állami Pázmány Péter Gimnázium jubileumi évkönyve, szerk. Mrenna József, in Ért 1941.
