[A koraújkorban:] 1673-ban nyílt meg a jezsuiták kisgimnáziuma, 1682–1687 között politikai okokból bezárták, 1700-tól nagygimnázium. Működése 1707-től 1711-ig-politikai okokból – újra szünetelt. – Tanulólétszámok: 1713: 170; 1725: 254; 1750: 317; 1770: 266. – 1774-ben a minoriták vették át a tanítást. 1788/89 végén az állami tanügyi hatóságok az iskolát megszüntették. 1801–1806 között kiépült a második Ratio szerinti nagygimnázium a minoriták vezetése alatt, ők 1851/52 végéig az iskola tanárai. 1844-től az oktatás nyelve a magyar. – Tanulólétszámok: 1807: 246; 1825: 324; 1835: 223; 1845: 215. – [A szabadságharc után:] 1852–1854 között főgimnáziummá fejlesztették; az alsó osztályokban a minoriták, a felsőkben a premontreiek tanítottak. Az első érettségi 1854 júliusában zajlott le. 1865-től királyi katolikus főgimnázium, világi tanárokkal. A tanítás nyelve a magyar, segédnyelv a német és a szlovák. – Tanulólétszámok: 1860: 313 (?); 1880: 369 (20); 1900: 337 (13); 1910: 358 (17). – 1919 után – csehszlovák fennhatóság alatt – az iskola felett a magyar tanügyigazgatás illetékessége megszűnt. (KIKT)
Név
Eperjesi királyi katolikus gimnázium
Névváltozatok
Eperjesi jezsuita gimnázium; Eperjesi minorita gimnázium
Típus
iskola
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1673
Megszűnés/államosítás éve
1919
Története
Bibliográfia
Kurzgefasste Geschichte des k. kath. Gymnasiums v. L 1677-1852, in Ért 1851. – Az eperjesi kath. gymnasium történetének vázlata a két utolsó évtizedben, in Ért 1867. – Ruby József: Az eperjesi kir. kath. főgymnasium története. 1673-1890. Eperjes 1890. – Frantisek Prchlík: Z minulosti král. kat. gymnázia v Presove, in Ért 1923.
