Egri Szent Bernát ciszterci gimnázium

[A középkorban:] A Mohács előtti évtizedekben városi káptalani iskolája volt, amely a török megszállás kezdetéig működött. – [A koraújkorban:] A török kiűzése után 1689-ben nyílt meg a jezsuiták vezetésével a kisgimnázium, amely 1698-tól nagygimnázium. 1766-ban 572 növendéke volt, ebből 302 a parvista (vagyis kezdő kisdiák); 1768-ban 645 az összlétszám, ebből 355 a parvista. 1773 után volt jezsuiták és világi papok tanítottak az iskolában, majd 1802-ben a ciszterciek vették át az oktatást. 1777-től az első Ratio, 1806-tól a második Ratio szerinti nagygimnázium. Tanulója volt Gvadányi József, Verseghy Ferenc. – 1740-ben nyílt meg a püspöki jogakadémia, amely 1744-ben bölcselet fakultással egészült ki. E kétfakultásos akadémia – a „líceum” – 1852-ig működött. – [A szabadságharc után:] 1852-ben a nagygimnáziumból és a bölcselet fakultásból létrehozták a főgimnáziumot, amely továbbra is a ciszterciek vezetése alatt állt. Az első érettségit 1852/53 végén tartották. Az iskola 1921-ben felvette a Szent Bernát Gimnázium nevet. 1924-től humán gimnázium, 1935-től egységes gimnázium. Tanára volt Szvorényi József, tanulója Békefi Rémig, Reményi Ede, Négyessy László, Péterfy Jenő, Harsányi Zsolt, Bródy Sándor. – Tanulólétszámok: 1860: 446 (20); 1880: 494 (31); 1900:421 (32); 1910: 452 (39); 1924: 525 (54); 1932: 496 (59); 1942:432 (48). – [A kommunista hatalomátvétel után:] 1948-ban – mint római katolikus iskolát – államosították, s ezután Gárdonyi Géza Gimnázium néven folytatta működését. (KIKT)