Budapesti (budai) egyetemi katolikus gimnázium

[A középkorban:] Buda első, humanisztikus-latinos tananyagot oktató iskolája a Boldogaszszony-iskola volt (a mai Mátyás templom mellett). Ez a 15–16. század fordulója körüli évtizedekben a Mohács előtti Magyarország legjelentősebb humanista városi plébániai iskolája. – [A koraújkorban:] Ennek utódaként Budának a töröktől való felszabadulása után ugyanazon a helyen nyitották meg nagygimnáziumukat a jezsuiták 1687-ben [1692-ben]. 1713-ban indult meg az oktatás a bölcseleti (és a teológiai) tagozaton. – Tanulólétszámok (a nagygimnáziumban és az akadémián együtt): 1722: 410; 1737: 536; 1757: 788; [1773: 548]. – Az egyes tagozatok közötti arányokat e korszakra vonatkozólag jól tükrözik az 1735-i adatok: a gimnáziumi osztályokban 223, a bölcselet-tagozaton 203 növendék tanult. – Amikor Mária Terézia 1777-ben Budára helyezte a korábban Nagyszombatban levő egyetemet, a budai nagygimnázium és akadémia az egyetem szervezetébe került, s a nagygimnázium „egyetemi gimnázium” néven folytatta működését, világi papok vezetése alatt. E nevet akkor is megőrizte, amikor az egyetem 1784-ben Pestre költözött, s kapcsolatuk megszűnt. Tanára volt Pray György, Sajnovics János. 1832-ben a piaristák vették át vezetését, akik 1851-ig tanítottak itt. Tanulója volt Eötvös József, Vitkovics Mihály, Paulay Ede, Andrássy Gyula, Keleti Károly, Kitaibel Pál, Lenhossék József és Mihály, Hermann Ottó, Semmelweiss Ignác. – [A szabadságharc után:] 1851-ben főgimnáziummá alakult, ettől kezdve papok és világi tanárok oktatták növendékeit. Az első érettségit 1852/53 végén tartották. 1859-ben teljesen világivá vált igazgatása, tantestülete, és mint királyi katolikus főgimnázium működött a további évtizedekben. Tanulója volt Péterfy Jenő, Fináczy Ernő, Gyulay Ágost, Pauler Ákos. – 1924-től reálgimnázium, 1935-től egységes gimnázium. – Tanulólétszámok: 1860: 261 (16); 1880: 468 (15); 1900: 447 (36); 1910: 445 (57); 1924: 481 (46); 1932: 460 (59); 1942: 407 (60). – Az iskola az „egyetemi katolikus gimnázium” elnevezést megtartotta 1948-ig, amikor az iskolát államosították, majd 1949-ben egyesítették a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziummal. (KIKT) – A gimnáziumot 1687-ben gróf Széchenyi György esztergomi érsek alapitotta. [A tanítás a gimnáziumi tagozaton 1692-ben kezdődött. A XVIII. század során mint hatosztályú gimnázium működött, filozófiai (akadémiai) tagozattal]. Tanárai kezdetben a jezsuita rend tagjai voltak. A rend 1773-ban történt feloszlatása után az iskola, mint kir. katolikus gimnázium végezte a tanítás munkáját. 1777-ben Mária Terézia az egyetemet Budára helyezte. Ekkor a régi jezsuita gimnázium kapcsolódott az egyetemhez. Ezidőtől neve kir. egyetemi katolikus gimnázium lett. 1832-től tanárai a piarista rend tagjai voltak. A piaristák helyét 1851-től idegen nemzetiségű világi tanárok foglalták el, akik német nyelven tanítottak. Ezidőtől a gimnázium nyolcosztályú állami gimnáziumként működött, 1861-től újból magyarnyelvű tanárok tanítottak az iskolában. 1924-ben reálgimnáziummá alakult át, majd 1934-től alakult át ismét gimnáziummá. 1948-ban megszűnt, illetőleg egyesült a II. ker. áll. II. Rákóczi Ferenc gimnáziummal. – Az iskola első otthona a jezsuita rendház (a későbbi Kamara) épületében volt. 1747-től nem a rendházban, hanem ugyanezen a telken Tanoda (Iskola) tér 3. sz. alatti saját épületében működött. 1860-ban a Tanoda- (majd Iskola) tér l. sz. épületbe költözött. Míg végül 1876-ban a saját céljára emelt II. Ilona utca 4. sz. iskolaépületben foglalta el helyét. Ez az iskolaépület a második világháború harci cselekményei következtében elpusztult. – Az iskola növendéke volt Áldásy Antal középkori történész, Ambrus Zoltán iró, esztétikus, Eötvös József báró államférfi és író, akidek, mint államférfinek a legnagyobb jelentőségű alkotása a népiskolai közoktatási törvény volt, Herman Ottó természettudós, Semmelweis Ignác orvos, az „anyák megmentője”. – A gimnázium irattára az iskola épületévével és felszerelésével együtt a második világháború harci cselekményei következtében, a fent felsorolt iratok kivételével, megsemmissült. Az 1922-től megszűnéséig keletkezett anyakönyveket a II. Rákóczi Ferenc általános fiúgimnázium (II. Keleti Károly u. 37.) őrzi. (HBI 602)