Besztercebányai királyi katolikus gimnázium

[A koraújkorban:] 1648-ban nyitották meg a jezsuiták kisgimnáziumukat, amely 1664-től nagygimnázium. 1705–1711 között a tanítás politikai okokból szünetelt. [Kezdetben az földszint szolgálhatott iskolául, majd 1765-ben a rendház és a kert között emeltek egy új épületet az iskola használatára, külön színházteremmel.] – Tanulólétszámok: 1737: 211; 1750: 182; 1770: 150. – 1773-tól exjezsuiták, majd világi papok tanítottak az iskolában, amely 1777-től az első Ratio, 1806-tól a második Ratio szerinti nagygimnázium. [1803-ban a városi tanács átengedte a gimnázium számára a várban levő „kúriáját.]” 1844-től vegyes tannyelvű: magyar, német és szlovák nyelven folyt az oktatás. – Tanulólétszámok: 1806: 135; 1830: 132; 1847: 145. – [A szabadságharc után:] 1850-től német tannyelvű, szlovák segédnyelvű algimnázium, 1855-től főgimnázium, 1855/1856 végén volt az első érettségi. [1858-ban a város a Sétatéren új épületet emelt számára, amelyet 1881-ben jelentősen kibővítettek, átalakítottak.] 1861-től magyar a tannyelv, segédnyelv a német és a szlovák. 1862-től a hittant, latint, görögöt, földrajzot és szlovák nyelvet szlovákul; a történelmet, bölcseleti bevezetést és magyar nyelvet magyarul; a számtant, fizikát és német nyelvet németül tanították az összes osztályban. 1867-től magyar a tanítás nyelve, segédnyelv a német és a szlovák. Ettől az évtől kezdve királyi katolikus főgimnázium 1919-ig. – Tanulólétszámok: 1860: 192 (4); 1880: 440 (14); 1900: 336 (24); 1910: 344 (43). – 1919-től az iskola felett – csehszlovák fennhatóság alatt – megszűnt a magyar tanügyigazgatás illetékessége. (KIKT)