[A koraújkorban:] Kisgimnáziuma 1745-ben minorita szerzetesek vezetése alatt nyílt meg. 1753-tól nagygimnázium. 1789-től tantestülete világi tanárokból állt, majd 1832-től 1873-ig újra a minoriták vették át a tanítást. 1777-től az első Ratio, 1806-tól a második Ratio szerinti nagygimnázium. 1844-től az oktatás nyelve a magyar. – Tanulólétszámok: 1786: 169; 1810: 254; 1830: 397; 1847: 334. – [A szabadságharc után:] 1851-től főgimnázium, 1851/52 végén tartották az első érettségit. 1861-től a magyar tanítási nyelv mellett a németet és a románt segédnyelvül használták; 1873-tól királyi katolikus főgimnázium, ez maradt 1919-ig. – Tanulólétszámok: 1860: 318 (15); 1880: 420 (22); 1900: 419 (22); 1910: 556 (32). – [A trianoni impériumváltás után:] 1919 után az iskola felett a magyar tanügyigazgatás illetékessége megszűnt. (KIKT)
Név
Aradi királyi katolikus gimnázium
Névváltozatok
Aradi minorita gimnázium
Típus
iskola
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1745
Megszűnés/államosítás éve
1919
Története
Bibliográfia
Az aradi gymnasiumnak történeti vázlata, in Ért 1850. – Lidy Ferdinánd: Néhány szó az aradi gymnasium 1850-51. évben kibocsátott történeti vázlatához, in Ért 1851. – Lakatos Ottó: Az aradi gymnasium keletkezete. Arad 1851. – Mészáros KG 43-45. – Szőllösy Károly: Az aradi deákok száz év előtt. Arad 1883. – Himpfner Béla: Az aradi királyi főgymnasium története. Arad 1896.
