Név (magyar)
Vértesacsa
Névváltozat
Acsa
Típus
poss.
Állam
HU
Megye
Fejér
Esperesi kerület
Lovasberényi, váli ker.
Alapítás
1755
Titulus
Szent Kereszt feltalálása
Kegyúr
pesti pálosok, Schmidegg Frigyes, József főherceg
Nyelvek
német, magyar
Vallások
kat., ref.
Plébániatörténet

A török kiűzése után, 1690 körül a faluba ref. lakosság költözött, 1765-ig -középkori szentéllyel -csak ref. tem. volt. 1724-ben kat.-ok is jöttek, akik részére a kegyúr kápolnát emelt és udvari káplánságot létesített. A lelkész a helybeli ferencesek közül került ki, 1753-tól a rend megszűnéséig pálosok látták el a falut, majd 1788-tól mint világi papok szintén ők tevékenykedtek. A plébánia tem. 1768-1780 közt középkori alapokra épült, 1833-ban bővítették. A 18. sz. végéig harangláb. Szent Sebestyén és Borbála kápolna, Szent Vendel szobor. Alcsúton ref. lakosság, tem.

Filiák
Alcsút 1788-ig; Újmajor
Vizitációk
1747, 1751, 1762, 1765, 1778, 1781, 1782, 1805, 1818, 1829, 1833, 1845, 1868
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek lelőhelye
SZfvPL, Egyh. jkv. 894, 900, 901. cs. I.1747-1765, II.11. 1781, 12. 1782.
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek mikrofilmen
MOL X 7593. 21168.d. I.135-137, II.3fH:6.; 21196.d., 34593/4.d.

A plébánia egyházi beosztása

Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Székesfehérvári Püspökség 1777

A plébániához tartozó települések

Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Alcsút 1762 1788
Újmajor 1762
Vértesacsa 1714
Vértesacsa 1724