A helység a török kiűzése után 1694-ben települt újjá. A török korban összedőlt tem.-ot a jezsuiták 1714-ben állították helyre. 1819-1824 között épült a plébánia tem. Középkori megerősített harangtorony, urad. kápolna 1824-től temetőkápolna, mauzóleum, szobor. Tordason szintén 1694-től telepesek. Egykori plébánia. A tem. 1758-1760-ban épült Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére, Nepomuki Szent János, Szent Anna szobor. Ev. többségű lakosság, tem., harangláb. Vereben a középkorban is plébánia működött, ref. lakosság tem.-mal. A kat. tem. Nepomuki Szent János tiszteletére épült. Tabajdon oratórium a kastélyban, majd 1835-től nyilvános kápolna T: Szent Kereszt felmagasztalása. Ref. többség, tem., harangláb. Gyúrón protestáns többségű lakosság, ev., ref. tem.-ok, harangláb. A kat. tem.-ot Szentháromság tiszteletére szentelték. Kajászószentpéter 1713-ban települt, ref. lakosság, tem.-mal. Zsinagóga. A kat. híveknek a 18. sz. végétől urad. kápolna, harangláb. Alcsúton, Baracskán, Dobozon ref. lakosság, tem.ok. Baracskán zsinagóga.
Név (magyar)
Vál
Állam
HU
Vármegye (1918 előtt)
Fejér
Esperesi kerület
Váli ker.
Alapítás
1714
Titulus
Hétfájdalmú Szűz (Nagyboldogasszony)
Kegyúr
Ürményi
Nyelvek
magyar, német, szlovák
Vallások
kat.
Plébániatörténet
Filiák
Alcsút 1762-ig, Baracska 1773-ig, Vereb 1778-ig, Gyúró, Kuldó mindkettő 1824-ig, Doboz, Kajászószentpéter, Kálozd, Tabajd, Tordas; Gyűrűs, Kereskedő, Ujmajor
Vizitációk
1747, 1751, 1762, 1765, 1778, 1793 1793, 1799, 1805, 1817, 1829, 1833, 1845, 1868
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek lelőhelye
SZfvPL, Egyh. jkv. 891, 900, 901. cs. I.1747-1765, III.C, H. 1793.
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek mikrofilmen
MOL X 7593. 21168.d. I.143-148, II.60-61.; 21195.d., 34593/4.d.