Ősi, római kori település. A hódoltság alatt is folyamatosan lakott. A háborúk után rácok, majd a XVIII. század közepétől német telepesek jöttek. Az első templom építését az 1828-as vizitáció 1016-ra teszi. A háborúk elsöpörték ezt, a hódoltság után a templom teljesen romokban. Az 1700-as években csak egy öreg épület van, ahol az istentiszteleteket tartják, mozgó berendezéssel. A végleges új templom 1762-ben készült el. Kápolnák: Szenvedő Krisztus és Nepomuki Szent János a Duna mellett. 2 db Nepomuki Szent János, Páduai Szent Antal és Szentháromság szobrok. Ferences szerzetesek és 1747 óta a Krisztus Teste társulat működött. Mözs filián Szent József tiszteletére templom. Hidján meg nem nevezett kápolna, Tengelicen Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére templom.
Név (magyar)
Tolna
Típus
opp.
Állam
HU
Megye
Tolna
Esperesi kerület
Szekszárdi
Alapítás
1724
Titulus
Nagyboldogasszony
Kegyúr
Festetics cs.
Nyelvek
magyar, német, horvát
Vallások
kat., görög nem egyesült
Plébániatörténet
Filiák
1783-ban: Mőzs, 1828-ban: Alsó-és Felsőapáthi, Hídja, Kajmád, Tengelic
Vizitációk
1729, 1755, 1783, 1811, 1828
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek lelőhelye
1729: PEL I.1.c.108. 7-10., 1755: PEL I.1.c.112. 148-156., 1783: PEL I.1.c.117. 81-88., 1811: PEL I.1.c.119. 61-68., PEL I.1.c.124. 8., 1828: PEL I.1.a.1. 1828/1058.
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek mikrofilmen
MOL X 7625 21769.d. 185-193, 342-345, 21770.d. 571-579, 21773.d. 105-112, 21780.d. 21790.d.
