Pécs plébániái közül a székesegyházi plébánia a legősibb, az első templom, a XI. századra tehető. A századok során többszöri átépítés, a török hódoltság idején jelentős pusztulás, majd a XVIII. század elejétől folyamatos újjáépítés jellemzi történetét. Jelenlegi formáját 1882-1891 között kapta. A plébániát 1790-ben négy új plébániára választották szét. A város lakossága – a háborúk ellenére – jelentős számban magyar volt. A XVI. században különböző délszláv népek, majd németek telepedtek le. A török idők vegyes lakossága a háborúk végén a török csapatokkal együtt eltávozott. Kálvária kápolna, Szentháromság, Szent Rókus, Szent Sebestyén, Nepomuki Szent János, Szent Rozália, Szent Simon és Júdás Tádé, valamint Szent György szobrok. A városban számtalan szerzetes rend és kegyes társulat működött. A vizitálások során a különböző plébániákhoz sorolták. Itt soroljuk fel: ágostonrendiek, ciszterek, dominikánusok, ferencesek, irgalmasok, jezsuiták, kapucinusok, pálosok, valamint a Krisztus Szentséges Teste, Krisztus Halálfélelme társulatok működtek. A városban volt kórház. A plébánia neve latinul: parochia cathedralis.
Név (magyar)
Pécs-Székesegyház
Név (hivatalos)
Pécs
Állam
HU
Vármegye (1918 előtt)
Baranya
Esperesi kerület
Székesegyházi
Alapítás
1009 (1780)
Titulus
Szent Péter és Pál
Kegyúr
pécsi püspök
Nyelvek
német, magyar
Vallások
kat.
Plébániatörténet
Filiák
Vizitációk
1829, 1845, 1860
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek lelőhelye
1829: PEL I.1.a.1. 1829/501., PEL I.1.c.125., 1845: PEL I.1.a.2., 1860: PEL I.1.a.1. 1860/1167.
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek mikrofilmen
MOL X 7625 21791.d.