Bikal

Ősi templomos hely, az egyik harangján a XVIII. században is még az 1475-ös évszám szerepelt. A török háborúk alatt elpusztult, elnéptelenedett, a XVII. század végén délszláv lakói voltak. A Rákóczi-szabadságharc után németek és illírek települtek be. A templomot 1729-ben fából építették, majd 1743-ban részlegesen megnagyobbítva kőből. 1798-ban épült új templom. Nagyhajmás filián Nepomuki Szent János, Egyházaskozáron templomrom (az 1783-as vizitációban leírják, hogy az akatolikusok a papjuk és iskolájuk építéséhez nagy részét elhordták), református és görög nem egyesült templom, Tóttin evangélikus oratórium. (A többi filián is volt templom, részletezésük önálló nevük alatt.)