Nagyszombati Érsekség

A trianoni béke következtében az Esztergomi főegyházmegye 481 plébániájából 397 Csehszlovákia területére került. Hogy ezek egyházi irányítását lehetővé tegye, a Szentszék 1922-ben létrehozta a Nagyszombati apostoli kormányzóságot, amelyet 1937-ben kivett az esztergomi érsek joghatósága alól, és közvetlenül a Szentszék alá rendelt a többi csehszlovákiai egyházmegyével együtt. Az I. bécsi döntés következtében 1939-ben a visszacsatolt dél-szlovákiai területeken 157 plébánia visszatért az Esztergomi érsekséghez, majd 1945-ben ismét elszakadt. A kormányzóságot 1977-ben VI. Pál pápa érseki rangra emelte, és suffraganeus-ként alája rendelte az összes szlovákiai egyházmegyét. 1995-ben a főegyházmegyét II. János Pál pápa Pozsony-Nagyszombati főegyházmegyévé nevezte át, és csupán a Besztercebányai és Nyitrai püspökségek maradtak meg suffraganeus-aiként. Végül 2008-ban XVI. Benedek pápa kettéosztotta, és határait is jelentősen átrendezte. Nyugati részéből létrejött a Pozsonyi érsekség, keleten pedig az egykori Bars és Esztergom megye környékét a Nyitrai egyházmegyéhez, Nógrád megye környékét pedig a Besztercebányai egyházmegyéhez csatolták. Suffraganeus püspökségeit az új Pozsonyi főegyházmegye örökölte.