Név
Kismartoni Püspökség
Felekezet
római katolikus
Alapítás
1922
Története

Az első világháborút lezáró békeszerződések Moson, Sopron és Vas megye nyugati részeit 1921-re Ausztriához csatolták. Ez az új tartomány osztrák részről a Burgenland nevet kapta. A győri és szombathelyi egyházmegyékhez tartozó terület apostoli adminisztrátorának 1922-ben a Szentszék Friedrich Gustav Piffl bécsi érseket nevezte ki. Őt 1932-től érsek utódja, Theodor Innitzer (1932–1955) követte, aki Josef Köller kisboldogasszonyi plébánost nevezte ki provikáriusnak. Az ő feladatuk volt az egységes egyházigazgatás megteremtése, a magyarországi egyházmegyékbe visszatérő lelkészek miatt keletkezett paphiány enyhítése, továbbá az egyházi iskolák nyilvános jogának megvédése. (Ez magyar múlt öröksége volt, és ezáltal Burgenland kivételes helyzetbe került Ausztrián belül.) A papság gyorsan alkalmazkodott az új lelkipásztori helyzethez, és a vallási élet erős fejlődésnek indult, elsősorban a katolikus nagygyűlések és a katolikus egyletek munkálkodása folytán. 1924-ben Tour-i Szt. Mártont Burgenland védőszentjének választották. Innitzer adminisztrátorsága alatt készült el a kismartoni katolikus tanítóképző, valamint a nagy- és a kisszeminárium, és az egyházigazgatást is Bécsből Kismartonba helyezték. Az 1938-tól 1945-ig tartó nemzetiszocialista uralom alatt megszüntették az egyházi iskolarendszert és az adminisztráció székhelye is Nagymartonba, majd Savanyúkútra került. Csak a következő adminisztrátor, Josef Schoiswohl (1949–1954) címzetes püspök költöztethette vissza hivatalát ismét Kismartonba. 1960-ban XXIII. János pápa a „Magna quae” bullával elrendelte az Eisenstadti/Kismartoni egyházmegye fölállítását, és első püspökének az addigi adminisztrátort, Stefan Lászlót (1954–1992) nevezte ki. László püspök nem csak a templomok és plébániák felújítását, valamint a szociális és iskolai építkezéseket támogatotta, hanem két egyházmegyei zsinatot is tartott, 1959-ben és 1970/1971-ben, amelyek meghatározták az egyházmegye lelkipásztorkodásának az alapvonalait. A zsinatokhoz hasonló funkciójuk volt az 1980-ban és 1990-ben megrendezett egyházmegyei napoknak is.

Az egyházmegye plébániái

Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Alsópulya 1922
Alsórámóc 1922
Barátudvar 1922
Boldogasszony 1922
Borbolya 1922
Borsmonostor 1922
Büdöskút 1922
Cinfalva 1922
Császárfalu 1922
Császárkőbánya 1922
Csáva 1922
Csóronfalva 1922
Darázsfalu 1922
Darufalva 1922
Feketeváros 1922
Felsőkismartonhegy 1922
Felsőlászló 1922
Felsőrámóc 1922
Féltorony 1922
Fertőfehéregyháza 1922
Fertőmeggyes 1922
Fraknó 1922
Fraknónádasd 1922
Füles 1922
Gálos 1922
Gyirót 1922
Haracsony 1922
Illmic 1922
Kabold 1922
Kelénpatak 1922
Kisboldogasszony 1922
Kishöflány 1922
Kismarton 1922
Köpcsény 1922
Középpulya 1922
Lajtafalu 1922
Lajtakáta 1922
Lajtakörtvélyes 1922
Lajtapordány 1922
Lajtaszék 1922
Lajtaszentgyörgy 1922
Lajtaszentmiklós 1922
Lajtaújfalu 1922
Lánzsér 1922
Ligvánd 1922
Locsmánd 1922
Lók 1922
Lorettom 1922
Malomháza 1922
Márcfalva 1922
Miklóshalma 1922
Mosonbánfalva 1922
Mosonszentandrás 1922
Mosontarcsa 1922
Mosontétény 1922
Mosonújfalu 1922
Nagyhöflány 1922
Nagymarton 1922
Nemesvölgy 1922
Németjárfalu 1922
Nezsider 1922
Nyulas 1922
Oka 1922
Oszlop 1922
Pándorfalu 1922
Pátfalva 1922
Pecsenyéd 1922
Pomogy 1922
Pörgölény 1922
Récény 1922
Répcebónya 1922
Répcekethely 1922
Répcekőhalom 1922
Répcesarud 1922
Rétfalu 1922
Rőtfalva 1922
Ruszt 1922
Sásony 1922
Selegszántó 1922
Sérc 1922
Siklósd 1922
Somfalva 1922
Sopronkeresztúr 1922
Sopronkertes 1922
Sopronnyék 1922
Sopronszentmárton 1922
Szabadbáránd 1922
Szárazvám 1922
Szarvkő 1922
Széleskút 1922
Szentmargitbánya 1922
Szikra 1922
Tormafalu 1922
Valla 1922
Vámosderecske 1922
Védeny 1922
Veperd 1922
Vimpác 1922
Völgyfalva 1922
Vulkapordány 1922
Zárány 1922
Zurány 1922
Vasvörösvár 1922