Budapest-Remetekertváros

A Pesthidegkúthoz tartozó Remetekertváros az 1920-as években kezdett beépülni, miután a terület parcellázásra került. A fejlődés során nehézséget okozott megmutatkozni a hívek lelkipásztori ellátása terén, mert a hidegkúti és máriaremetei templomok 2 km távolságra voltak Remetekertvárostól. Ezért 1929-ben Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága Alapítója a fehérváris püspök engedélyével nyilvános kápolnát létesített abban a házban, ahol idős szülei laktak (Báthori László utca 10.). Misézôk egy papi otthonból jöttek, majd 1933-ban Bozsik Pál, az Egri Főegyházmegyenyugdíjas papja vállalta a lelkipásztori funkciók ellátását, és megkezdte az egyházközség és templomépítés szervezését. Ezt gróf Károlyi István és a Szociális Testvérek Társasága is támogatta, akik a nagylelkû adományokból megvett Báthori László utca 6. számú házba költöztek. ■ A Szentlélek tiszteletére emelt templom építését 1937 ádventjén kezdték Kismarty-Lechner Jenő tervei alapján. A szerkezettervező Szontagh E. Pál mérnök, a kivitelezés fővállalkozója Iványi Gyula volt. 1938 júniusában az elkészült altemplom födémén már szentmisét tartottak, és megalakulhatott az egyházközség. A további kivitelezést lassította a világháború és számos egyéb nehézség. A templom szerkezete – a toronykivételével – 1941-ben tető alá került. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök 1942. jún. 29-én ünnepélyesen felszentelte, ám belsô kialakítása sokáig elhúzódott. 1944-ben Remetekertváros önálló lelkészség lett, teljes anyakönyvezési joggal. Addig az anyakönyveket a pesthidegkúti plébánián vezették. Bozsik Pál templomigazgatót 1950. dec. 19-én a kommunista hatóság letartóztatotta, és a Grősz-per folyamán 10 évi börtönre ítélte. A váci börtönben halt meg 1953 körül. Remetekertvárosban utódja 1951 őszén Ásguti József lett, aki mint a templom első plébánosa kapta meg kinevezét. ■ Az eredetileg tervezett főoltárkép és szobrok nem készültek el, így 1982-ben Pogány Géza festőművész alkotta meg a jelenlegi főoltárképet, amely a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. A templom művészi értékei közé tartozik Molnár C. Pál festôművész alkotása, jelenetek Remete Szent Pál életébôl. Erről a képről kapta nevét az egyik kápolna, amelyben a Manojlov László által adományozott antik tárgyakat helyeztek el. Feszty Masa Szűzanyát ábrázoló festménye a Szűz Mária kápolnát díszíti. ■ A plébánia közvetlenül a templom mellett van. Az épületet 1939-ben vásárolták meg, mindössze egy szoba, konyha, éléskamrából állott. Jelenlegi állapotát 1979-ben nyerte el. ■  A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során után átkerült a Székesfehérvári Egyházmegyétől az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez.