Érdi Szent Szaniszló jezsuita probációs ház

A magyar jezsuita rendtartomány nagyszombati rendháza, melyben a noviciátus, azaz a rendbe lépők kétéves újoncképzésének otthont adó intézmény is működött, az első világháború utáni határváltozásokkal, 1918-tól csehszlovák területre került. Ezért a novíciusok 1920 nyarától egy évig Szegedre, majd 1921 nyarán Érdre költöztek, ahol jún. 29-étől működött hivatalosan a rendtartomány noviciátusa. ■ Az ennek otthont adó épület egy középkori kúria helyén álló, az évszázadok során több nemesi család által is birtokolt kastély volt, amelyet Sina Simon báró 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépített. A báró vejétől, gróf Wimpffen Viktortól 1911-ben gróf Károlyi Imre vásárolta meg, aki néhány év után szintén eladta, végül 1920 nyarán a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya egy budapesti cégtől vette meg. Ennek az évnek az őszén már élt itt jezsuita közösség, zajlott a kastély rendi használatra alkalmassá tétele. Hauschka György jezsuita atya vezetésével és laikus testvérek koordinálása mellett javították ki a lepusztult épületet. ■ A kastély 1921–25 között teljes probációs házként működött, azaz a novíciusokon kívül az ún. tercia (harmadik) probációs atyák is itt töltötték egyéves felkészülésüket az ünnepélyes négyes fogadalom letétele előtt. Érden a jezsuitáknak köszönhetően vallásos társulatok és egyesületek alakultak (Mária-kongregáció előbb lányok, később fiúk részére is, továbbá Szívgárda), valamint fellendült a település katolikus vallási élete. A rendtagok közreműködtek az újfalusi templom 1926. évi megépítésében, valamint ugyanebben az évben a mohácsi csata 400. évfordulós emlékműve felállításában is, amely telkük szélén került elhelyezésre. ■ A rendházban 7–8 atya (és az első években 1–3 tercia probációs), valamint a novíciusok laktak. Utóbbiak az első évben voltak legtöbben, 48-an (30 fő papnak, 17 laikus testvérnek készült, valamint egy már felszentelt pap is köztük volt), legkevesebben pedig 1925/26-ban, amikor mindössze 23 leendő jezsuita (13+10 fő) élt itt. Ekkor azonban már néhány év óta máshol, főleg Szegeden is képeztek kis számban rendi újoncokat. A második évtől kezdve Érden csak egy alkalommal (1926/27) érte el a novíciusok száma a 30 főt. ■ Miután Zugligeten felépült a rendtartomány új probációs háza, 1928 nyarán megszűnt az érdi rendház és noviciátus. Ezáltal a zugligeti rendház tulajdonába került át a rendi képzést finanszírozó, 1924-ben vásárolt felsőgödi birtok, egyben nyaraló (villa) is. Az érdi kastélyépület 1928-ban (előző évben kötött szerződés alapján) a Szűz Mária Látogatásáról Nevezett Rend (a vizitációs nővérek) tulajdonába került, akik augusztustól rendháznak és leánynevelőintézetnek használták, majd 1940-ben itt nyílt meg a KALOT első népfőiskolája. A 2. világháború idején jelentős károkat szenvedett, a KALOT-ot pedig 1946-ban feloszlatták. A kastélyban szükséglakásokat alakítottak ki, majd 1971-ben lebontották, pincerendszere máig megtalálható. ■ (Siptár Dániel, 2025)