Pápai bencés rendház

Pápa város négyosztályos grammatikai iskolája 1802-ben került a bencések kezébe. I. Ferenc visszaállító oklevele a pálosok egykori templomát és rendházát is átadta a rendnek, de az utóbbi épület olyan rossz állapotban volt, hogy a pannonhalmi főapát személyes látogatását követően azonnali beavatkozást kért a Helytartótanácstól. Miután engedélyezték, hogy 11 000 forint értékben kisebb átalakításokat és javításokat végezzen a rendházon, megkezdte a nagyszabású tatarozást. Bár a munkálatok 1804-ben befejeződtek, de a bencés tanárok akkori alacsony létszáma miatt az 5 fős tanári kar csak 1806 őszén foglalta el a helyét a felújított rendházban. Jelentősebb beruházásokra a 19. század végéig nem került sor, néhány szoba átalakításán túl a rendház egyik folyosójának könyvtárhelyiséggé alakítása érdemel említést. Az 1898-ban végrehajtott utcaszélesítés következtében a székház kertjének egy része kisajátításra került. ■ Az 1910-es évek elején az iskola főgimnáziummá fejlesztésével párhuzamosan, a szerzetestanárok számának növekedése miatt nagyszabású bővítés történt a rendház épületében is. Egy második emelet ráépítésével növelték a lakószobák számát, megszüntették a földszinti bolthelységeket, megújították az épület homlokzatát és ablakait. ■ A székházzal összeépült Nagyboldogasszony templom is a bencéseké lett, de a lelkipásztori feladatok ellátását csak 1851-ben vették át. A házfőnök személye a bencés szokásoknak megfelelően egybeesett a mindenkori iskolaigazgató személyével. A két világháború között jelentősebb fejlesztésére nem került sor. A felekezeti iskolák 1948-as államosítása után lelkipásztori szolgálatot végeztek az itt élő szerzetesek. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi felszámolása során, 1950. június 18-a éjjelén a pápai bencéseket a kalocsai érseki palotába deportálták. Ezután az épületet államosították, és a pártállami diktatúra évtizedeiben tanácsházaként használták. Jelenleg a polgármesteri hivatal működik benne. ■ (Boros Zoltán, 2025)