Kaplonyi ferences rendház

Kaplonymonostora bencés monostorát a Kaplony nemzetség alapította Szt. Márton tiszteletére a 13. század elején. Utolsó említése 1479-ből való, ezután megszűnt. ■ A monostor romjait Károlyi Sándor 1719-ben a szalvatoriána ferences provinciának adta, hogy tagjai gondozzák a helyén épített templomot, plébániát, valamint a Károlyi család kriptáját, és terjesszék a térségben a katolikus hitet. A templomot és a kolostort a megmaradt középkori falakra, azok kiegészítésével építették föl. Titulusának Krisztus születését választották, de tudva, hogy korábban Szent Márton volt a titulusa, neki is emeltek oltárt. A Károlyi család kriptájába a család 36 tagját temették, részben rézből készült, díszes szarkofágokban. Egy földrengés 1834-ben a barokk épületegyüttest romba döntötte. Az újjáépítést Károlyi György birtokos Ybl Miklósra bízta, 1840 és 1848 között az ő terve alapján nyerte el a templom és a kolostor neoromán (romantikus) stílusú kinézetét. ■ A magyarországi ferences provinciák átszervezésekor, 1900-ban a megszűnő szalvatoriána provinciától a kapisztrána provinciához került. ■ A trianoni határváltozások miatt a kolostor 1924-ben a Szent István király ferences rendtartományhoz került. A közösség életében különös helyet foglalt el a Szívgárda ifjúsági mozgalom, amelyet Szabó Dömjén alapított 1924-ben, s amely a kommunizmus utáni újraszerveződést követően ma is aktív. ■ A ferenceseket 1951. augusztus 20-án innét is Máriaradnára deportálták. Csak 1957-től szolgált ismét ferences a templomban, egészen 1986-ig. A plébániát 1986 és 2008 között egyházmegyés papok vezették, 2008-tól pedig ismét ferencesek végzik a pasztorációt. ■ (Jonica Xénia 2024)